"1938 els�sz�m� h�rfelel�se nem Franklin Delano Roosevelt, Hitler, vagy Mussolini volt. Nem is XI. Pius, Lou Gehrig, Howard Hughes, vagy Clark Gable - m�g csak nem is ember az illet�" - ezekkel a szavakkal pr�b�lta k�r�l�rni Seabiscuit �letrajz�r�ja, Laura Hillenbrand az amerikai csodal�nak a k�zv�lem�nyre gyakorolt hat�s�t. A gazdas�gi vil�gv�ls�g �ltal t�rdre k�nyszer�tett Egyes�lt �llamok lelki t�masz�t testes�tette meg Seabiscuit, aki a kezdeti sikertelens�gek ellen�re az egyik legismertebb n�gyl�b� lett a tengerent�lon.

Az 1930-as �vekben a gazdas�gi vil�gv�ls�g szertefoszlatta a rem�nyt az emberek sz�m�ra. Tal�n az az orsz�g szenvedett a legjobban, ahonnan a v�ls�g kiindult: Amerika. A k�vetkez� �vtized az amerikai t�rt�nelem legnagyobb katasztr�f�j�t hozta. A nyomorban teng�d� emberek sz�m�ra az amerikai �lomnak �pp a l�nyege veszett el, az az ill�zi�, hogy a siker b�rki el�tt nyitva �ll, aki el�g �llhatatoss�ggal k�pes k�zdeni �rte. M�g a legvakmer�bbek is a k�ts�gbees�s �s a retteg�s fogly�v� v�ltak. Az emberek elm�j�t megsz�llta a k�osz �s a f�lelem, ezrek ker�ltek az utc�ra, c�gek z�rtak be �r�kre, �h�ns�gek fenyegettek orsz�gszerte, az emberek m�r�l holnapra �ltek.

A vil�gv�ls�g k�vetkezt�ben azonban �j t�rsadalmi jelens�gek sz�lettek. Amerika k�ts�gbeesetten igyekezett elmer�lni b�rmiben, ami enyh�l�st vagy meger�s�t�st ny�jtott.

A technika rohamosan fejl�d�tt, ami p�ld�tlan sikerhez juttatta a nemzet h�seit. Az eddig meglehet�sen sz�raz st�lusban k�z�lt h�rad�sokhoz szokott emberek leny�g�zve hallgatt�k az �lettel teli, lend�letes els� r�di�s k�zvet�t�seket. Az 1930-as �vekben piacra ker�lt asztali r�di�k csup�n 5 doll�rba ker�ltek. Az �tlagos vid�ki csal�dok a statisztik�k szerint el�sz�r vasal�t v�s�roltak, majd r�gt�n ut�na beszereztek egy r�di�t.

Ebben a neh�z id�szakban szinte a semmib�l felt�nt egy versenyl�, aki n�pi h�ss� v�lva kiemelte a nemzetet a bizonytalans�gb�l. Ez a kiv�teles l� Seabiscuit volt, egy k�ls�leg nem t�l megnyer�, kistermet� kaliforniai m�n, aki a v�ls�g legnehezebb id�szak�ban bukkant fel �s az eg�sz nemzetet rabul ejtette. Seabiscuit 1933. m�jus 23.-�n sz�letett. Apja Hard Tack, egy sikeres versenyl�, a h�res l�tulajdonos, Ogden Phipps m�nje, anyja egy Swing On nev� kanca volt. Seabiscuit nagyapja a legend�v� v�lt Man O’War volt, akit �lete sor�n csak egyszer gy�ztek le. A haragos term�szet� Man O’War 1917-ben sz�letett egy Muhubah nev� kanc�t�l. A Blood-Horse Magazin 1999-ben els� helyre szavazta a m�nt Amerika valaha �lt 100 legnagyszer�bb versenylovainak list�j�n �s a mai napig a vil�g legjobb versenylovai k�zt emlegetik. 3 �ves versenyszezonja alatt 20 versenyt nyert, 3 vil�gcs�csot �ll�tott fel, 2 amerikai rekordot �s 3 p�lyarekordot. Egyetlen veres�ge a Sanford Memorial Stakes-en t�bbek k�z�tt zsok�ja hib�inak k�sz�nhet�. Az 1900-as �vekben m�g nem kapu m�g�l ind�tott�k a versenylovakat, hanem egyszer�en egy vonal m�g� �ll�tott�k �ket, majd jelsz�ra megindult a futam. Amikor elind�tott�k a mez�nyt, Man O’War h�ttal volt a vonalnak �s mire a zsok� megford�totta a versenyei el�tt gyakran zabol�tlan lovat, a t�bbiek m�r messze j�rtak. A zsok� is t�bb v�gzetes hib�t k�vetett el, a lemarad�st m�r nem tudt�k behozni, de �gy is csak f�l hosszal kaptak ki, s�t Man O’War volt a verseny leggyorsabb lova! A gy�ztes egy Upset nev� teliv�r lett. Amikor 1947-ben, 30 �ves kor�ban sz�vrohamban elpusztult, olyan megtiszteltet�st kapott, melyben tal�n az�ta sem r�szes�lt egyetlen l� sem. Egyed�l�ll� temet�s�t r�di�n is k�zvet�tett�k. Tetem�t n�h�ny napra bebalzsamozt�k, majd �rckopors�ban k�s�rt�k utols� �tj�ra, melyet versenysz�nei, fekete �s arany d�sz�tettek. Amerika t�rt�nete sor�n Man O’War volt az egyetlen versenyl�, akit ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt b�cs�ztattak. Man O’War ugyanolyan sikeres volt a teny�szt�sben, mint a versenyz�sben. 64 futamgy�ztes �s j� n�h�ny bajnok apja lett. Szak�rt�k szerint az els� �t �vben tulajdonosa nem el�g j� kanc�kkal fedeztette, de �gy is sz�mos nagyszer� ut�dot hagyott h�tra. American Flag nev� fia 3 �vig veretlen maradt, Crusader pedig Belmont Stakes-et nyert 1925-ben �s 1926-ban is, �s a legjobb l�nak v�lasztott�k 1926-ban. Clyde Van Dusen 1929-ben Kentucky Derby-gy�ztes volt. War Admiral nev� fi�t tartj�k azonban legsikeresebb csik�jak�nt, aki 1937-ben Triple Crown-t nyert �s Seabiscuit nagy ellenfele lett. 

     

Seabiscuit teh�t h�res �s�k lesz�rmazottja volt, sokat v�rtak t�le. A m�n az Osborne Farmon n�tt fel, a Kentucky �llambeli Parisben. Fiatal kor�ban azonban egy�ltal�n nem l�tszott rajta a tehets�g, nem k�sz�tett�k fel megfelel�en a versenyz�sre. Szesz�lyess�, kisz�m�thatatlann� �s haragos term�szet�v� v�lt, nehezen tudtak b�nni vele. Mindezek ellen�re es�lyt adtak neki abban rem�nykedve, hogy nemes csal�df�j�nak el�ny�s tulajdons�gai el�bb-ut�bb a felsz�nre t�rnek. Akkori tulajdonosa, James Edward ("Sunny Jim") Fitzsimmons kijelentette, hogy a l� tehets�ges �s tud k�zdeni, de kifejezetten lusta.

 

Sokszor volt l�bf�j�sa, korai versenyei el�tt, ak�rcsak nagyapja, h�rhedt lett d�hkit�r�seir�l �s kezelhetetlens�g�r�l. Seabiscuitnek kiss� aszimmetrikusak voltak a t�rdei, teljesen nem tudta kiny�jtani a l�b�t. Fut�s k�zben bal mells� l�b�val kir�gott, ez�rt „habver�j�r�s�nak” bec�zt�k a kritikusok. Alacsony termet�t sem n�zt�k j� jelnek. K�t �vesen m�r t�bb mint 35 versenyen volt t�l (ez t�bb, mint amennyi versenyen sok versenyl� eg�sz p�lyafut�sa alatt r�szt vesz), a legt�bb veres�ggel v�gz�d�tt. 1936-ban, h�rom �vesen azt�n r�szt vett egy 700 doll�ros futamon Saratog�ban �s ez els�pr� gy�zelmet hozott. Itt figyelt fel r� Charles Howard (1877-1950), egy ker�kp�rszerel�b�l lett aut�m�gn�s. Howardnak neh�z el��lete volt. Kor�n elhagyta csal�dj�t, hogy szerencs�t pr�b�ljon. Megl�tta  a lehet�s�get, hogy a l�vontatta szekereket sokkal gyorsabb g�pj�rm�vekkel kellene p�tolni, ami profitot is hoz. Hamarosan aut�gy�rat nyitott, meggazdagodott �s megn�s�lt. Miut�n 15 fi�t, Franket egy tragikus aut�balesetben elvesztette, elhagyta feles�g�t �s �j �letet kezdett bar�tn�je, Marcela Zabala oldal�n, aki hamarosan m�sodik feles�ge lett. A n� im�dta a lovakat, �gy a l�versenyekre Howard is gyakran elk�s�rte. A f�rfi �gy kezdett el lovakat gondozni, �s �lete v�g�ig meg�rizte ezt a szenved�ly�t. Megismerkedtek egy Tom Smith (1879-1957) nev� l�tr�nerrel. Miut�n potom 8000 doll�r�rt megv�s�rolta a rossz form�ban l�v� Seabiscuit-et, Howard felfogadta Smith-t a l� megzabol�z�s�ra.

Mindk�t f�rfit leny�g�zte a pej m�n tekintete. Ahogy k�s�bb Howard fogalmazott, megl�tott valamit a csik�ban, mintha �rezte volna, hogy ez az �llat �lete nagy h�z�sa lesz. Seabiscuit Howard ist�ll�j�ba ker�lt. Sokat kellett vele foglalkozni, hiszen az er�sen alult�pl�lt l� a nyereg l�tt�n megvadult, sokszor betegeskedett �s gyakran megijesztette a lov�szfi�kat, akik nem sz�vesen dolgoztak vele. Seabiscuit-nek miel�bb pihen�sre �s kezel�sre volt sz�ks�ge. Els� l�p�sk�nt Smith-nek ki kellett alak�tania a l�val egyfajta kapcsolatot, hiszen a m�n nagyon bizalmatlan volt. Neh�z volt megt�rni Seabiscuit ellen�ll�s�t, de a kem�ny munka k�s�bb j�csk�n megt�r�lt. Smith kalciumban gazdag tim�tf�vet hozatott a sz�m�ra �szak-Kaliforni�b�l, nagy mozg�steret biztos�tott a l�nak, �rz�keny l�baira k�t�seket helyezett, lak�t�rsakat adott mell� Pumpkin, a nyugodt s�rga p�ni, Potocell, a lap�tf�l� k�borkutya �s JoJo, a p�kmajom k�p�ben.

A legt�bb l� 5 percn�l tov�bb nem k�pes fekve aludni, mivel ebben a testhelyzetben neh�zkess� v�lik a k�zel 500 kg-os �llat l�gz�se. Seabiscuit ezzel szemben ak�rmilyen p�zban b�rmennyi id�re k�pes volt elszuny�k�lni. M�sik er�ss�ge az ev�s volt, annyit evett, mint k�t vemhes kanca.

Charles Howard el�gedett volt a felk�sz�l�ssel, megfelel� zsok�t azonban m�g nem tal�lt lova sz�m�ra.

 

 

1936 j�nius�ban v�g�l megl�togatta egy zsok� Howard ist�ll�j�t. John Pollard (1909-1981), a l�ngv�r�s haja miatt csak „Red”-nek bec�zett, 167 cm magas f�rfi �ppen �ll�s ut�n �rdekl�d�tt. A sov�ny, t�ncos alkat�, man�szem�, Shakespeare-t olvasgat� Pollard egy cs�dbement t�glagy�ros fiak�nt l�tta meg a napvil�got, hat testv�re volt. A szeg�ny k�r�lm�nyek k�z�tt �l� Pollard egyed�l a lovakhoz �rtett. Eddig azonban nem j� lovakon, �cska versenyp�ly�kon indult, most viszont megtal�lta a hozz� ill� lovat. Tom Smith bemutatta Pollardot Seabiscuit-nek. A zsok� egy cukork�val kedveskedett a m�nnek, aki a zsok� v�ll�ra tette a fej�t. Megbar�tkoztak. Pollard nem tartozott a j� zsok�k k�z�, de ezt a lovat neki teremtett�k. Hamarosan kider�lt, hogy k�l�n egyik�k sem �rt sokat, de egy�tt egy nyugtalan nemzet neh�zsors� h�seiv� v�ltak.

Abban az id�ben az emberek sz�m�ra val�s�gos megv�lt�st jelentett a l�versenyz�s. A lovassportok olyannyira n�pszer�ek lettek, hogy 20-40.000 n�z� j�rt hetente t�bbsz�r l�versenyre. Ez a sport t�k�letes nyersanyag�ul szolg�lt a r�di�s narr�ci�nak, nem csoda h�t, hogy a m�sor f� attrakci�ja lett. A Santa Anita Handicap verseny hatalmas d�jai �s vil�gklasszisnak sz�m�t� versenyz�i r�v�n az �v egyik leghallgatottabb r�di�s esem�ny�v� v�lt.

1936 �sz�n Smith munkalovasokat �ltetett Seabiscuit h�t�ra. A gyakorlatoz�s alatt a kiv�l� form�ban l�v� l� egyre csak gyorsult, v�gigs�p�rt a gyakorl�p�ly�n p�lyacs�csot d�ntve ezzel edz�s alatt. A lovak a gyakorl�sok alkalm�val nem futnak olyan gyorsan, mint az igazi versenyen, de Smith m�r tudta, hogy aranyat �r� kincs van a kez�ben.

Az els� komoly verseny Detroit egyik m�sodrang� versenyp�ly�j�n t�rt�nt 28.000 n�z� szeme l�tt�ra. Az addig m�g kev�sb� ismert l� gy�zelmet szerzett Pollard-dal a nyerg�ben. A k�vetkez� tizenk�t h�t sor�n egym�s ut�n aratta a sikereket. 1937. febru�r 27.-�n benevezt�k a h�res Santa Anita Handicap versenyre, melynek d�ja sz�zezer doll�r volt. K�zel 60.000 n�z� gy�lt �ssze a lel�t�kon. Seabiscuit-nek itt tizenh�t m�sik teliv�rrel kellett szemben�znie. B�r egyre ismertebb� v�lt neve, sokan m�gis az �t�ves Rosemont-ra fogadtak, �t tartott�k biztos befut�nak. Seabiscuit a verseny alatt az �lre t�rt, m�r majdnem c�lba �rtek, amikor Pollard hirtelen felhagyott lova �szt�k�l�s�vel. 50 m�terre a c�l el�tt t�rt mag�hoz, de ez m�r nem volt el�g a gy�zelemhez: egy orrhosszal Rosemont lett az els�. A verseny ut�n mindenki b�r�lta Pollard furcsa viselked�s�t. Ut�lag Pollard bevallotta, hogy jobb szem�re vak, nem l�thatta a k�zeled� Rosemontot, ez�rt lass�totta le a lov�t. Vaks�g�t m�g k�zeli rokonai �s bar�tai el�tt is titkolta, hiszen akkor eltiltott�k volna szenved�ly�t�l, a versenyz�st�l. E fogyat�koss�g�t m�g fiatalkor�ban szerezte, amikor egy verseny alkalm�val egy l� pat�ja al�l felpattant egy �les sz�l� k� �s a l�t�k�zpont k�zel�ben tal�lta el a f�rfit.

 

1937 m�rcius�ban tizenh�rom orsz�gos versenyen vettek r�szt. Azon a ny�ron �s �sz�n t�z gy�zelmet szereztek. Az „�v Lova” c�met azonban egy keleti partr�l sz�rmaz� h�rom�ves cs�d�r, Seabiscuit t�voli rokona, War Admiral kapta, Man O’War legeredm�nyesebb csik�ja, aki 1937-ben elh�d�totta a Tripla Korona versenysorozatot. Nyugati parti, "vid�ki" lovak ritk�n kaptak effajta kit�ntet�seket, az esetek t�bbs�g�ben a sz�v�s �s nagy keleti teliv�rek hal�szt�k el �ket. A h�rom legrangosabb versenyt is mindig keleti parti l� nyerte. Az elbesz�l�sek szerint War Admiral nem futott, hanem rep�lt a versenyp�ly�n. Smith �s Pollard azonban egyre jobban hitt benne, hogy Seabiscuit k�pes lehet legy�zni a nemes tart�s� Admiralt.

1937. m�rcius 13.-�n Seabiscuit hossz� versenyt�r�ra indult. T�bb mint 12.000 km-t utazott �s t�z verseny alatt 144.000 doll�rt nyert gazd�j�nak.

Nemsok�ra v�gre es�ly k�n�lkozott, hogy Seabiscuit War Admiralnak is megmutassa k�pess�geit. Admiral tulajdonos�t, Samuel Riddle-t hosszasan gy�zk�dni kellett, hogy beleegyezzen egy Seabiscuittel v�vott p�rharcba. Kik�t�tte, hogy csak akkor egyezik bele a versenybe, ha Admiral legjobb versenyp�ly�j�n, a Pimlico P�ly�n rendezik a versenyt, Baltimore-ban, Maryland �llamban. A verseny t�vja k�zel k�t kilom�ter volt. A versenyp�lya eln�ke, Alfred Vanderbilt rendk�v�l b�szke volt, hogy egy ilyen nagyszab�s� futamot rendeznek a p�ly�j�n.

A p�rharc el�tt Seabiscuit-et m�sodszor is benevezt�k a Santa Anita Handicap-re. A felk�sz�l�si hetekben hatalmas es�k �ztatt�k el a gyakorl�p�ly�t, Seabiscuit �rz�keny l�bai felsebesedtek. M�g a gyakorl� futamokat is le kellett mondani. Az utols� pillanatban Pollard egy m�sik lovat, egy fiatal kanc�t v�lasztott, mivel Seabiscuit nem tudott es�ben �s s�rban versenyezni. Ezt a hib�s d�nt�st soha nem bocs�totta meg mag�nak. Egy el�futamon ugyanis a kanca l�bai �sszeakadtak, el�rebukott, ledobva Pollardot a nyerg�b�l, majd a k�zel 500 kg-os �llat val�s�ggal r�zuhant az alig 50 kg-os zsok�ra. Pollardot nagyon s�lyos s�r�l�sekkel, kulcscsont �s bordat�r�ssel, valamint bels� s�r�l�sekkel sz�ll�tott�k k�rh�zba. Az orvosa legal�bb egy �vre eltiltotta a lovagl�st�l.

 

Pollard sz�ve �sszet�rt, hogy nem vehet r�szt sem a Santa Anit�n, sem a p�rviadalon War Admiral-lel. Felk�rte zsok� bar�tj�t, George Woolf-ot, hogy �lje meg Seabiscuit-et a k�vetkez� versenyeken. Az 52 kg-os George Woolf (1910-1946) beceneve „Iceman”, azaz J�gember volt, mivel sok�ig rezzen�stelen arccal �s mozdulatlanul volt k�pes a nyeregben �lni. � volt akkoriban az egyik legjobb zsok� az orsz�gban.

Az 1938-as Santa Anit�n teh�t Woolf lovagolta bar�tja szeretett lov�t. A versenyen Seabiscuit kor�n vezet�st szerzett, maga m�g�tt hagyta a nagy es�lyest, Stagehand-et, aki az utols� m�tereken utol�rte �s ism�t egy orrhosszal megverte Seabiscuit-et. A szak�rt�k ennek ellen�re Seabiscuit-et v�lasztott�k a verseny lov�nak. Rengeteg dics�retet kapott, az �js�gok tele voltak buzd�t� cikkekkel, mindenki a k�zelg� War Admiral-lel t�rt�n� �sszecsap�sr�l besz�lt. Az emberek alig v�rt�k, hogy a keleti part legjobb lova megm�rk�zz�n a nyugati part bajnok�val. Kit�rt a Seabiscuit-l�z. Hoteleket, n�i kalapokat neveztek el r�la, de m�g Seabiscuit nev�t visel� narancsfajt�t is �rus�tottak. Hirtelen � lett mindenki rekl�malanya �s p�ldak�pe. A versenyszezonban Seabiscuit hetente egyszer �llt starthoz. 1938 tavasz�n minden nap �rtak r�la valamit a lapok. A k�zelg� p�rharcot az �vsz�zad verseny�nek, s�t Amerika t�rt�net�nek legnagyobb sportesem�ny�nek tartott�k a sportszak�rt�k.

 

A verseny el�tti h�napokban Pollard fel�p�lt, �s folytatta a f�lbehagyott munk�t Seabiscuit-tel. Hat nappal a futam el�tt azonban megk�rt�k, hogy futtasson meg egy k�t�ves lovat. A gyakorlaton a l� megbokrosodott, a boxok fel� rohant, Pollard az ist�ll� sarka �s a l� k�z� szorult, majd a ker�t�sre esett. Ism�t baleset �rte. Jobb l�ba a t�rde alatt teljesen sz�troncsol�dott, ny�lt t�r�seket szenvedett. A bostoni k�rh�z orvosa azt mondta, hogy t�bb� biztosan nem �lhet l�ra, az is csoda, hogy egy�ltal�n �letben van m�g. Pollardot a baleset nagyon megviselte. 38 kg-ra fogyott, az ital mellett keresett vigaszt. Az orvosoknak �sszesen h�romszor kellett elt�rni�k a t�rd�t, hogy a szil�nkokra z�z�dott v�gtagok �sszefoldozz�k.

 

�sszel Pollard megk�rte mag�n�pol�n�je, Agnes Conlon kez�t, aki egy r�gis�gkeresked� l�nya volt. A l�ny csal�dja ellenezte a h�zass�got, de az esk�v�t titokban megtartott�k.

1938 �szen �j id�pontra, november 1.-j�re tett�k �t Seabiscuit �s War Admiral p�rverseny�t. War Admiral a versenyeken m�r az elej�n megugrott �s felgyorsult, Seabiscuit ezzel szemben nem volt gyors a rajtn�l. 

 

A bukm�kerek egy a n�gyhez taks�lt�k War Admiral gy�zelm�t, s Kalifornia �llam kiv�tel�vel mindenki a Tripla Korona c�mv�d�j�nek siker�t j�solta. A verseny el�tti est�n George Woolf megl�togatta a beteg�gyban fekv� Pollardot, hogy megnyugtassa bar�tj�t, gy�zni fognak. Pollard az tan�csolta Woolfnak, hogy engedje War Admiralt vezetni, hiszen Seabiscuit igaz�n szeret k�zdeni, id� kell neki m�g belelend�l, s mikor belen�zhet ellens�ge szem�be, akkor �gy megiramodik, hogy m�r senki nem veheti el t�le a gy�zelmet.

Seabiscuit tr�nere tiszt�ban volt azzal, hogy „h�tr�nnyal” indulnak. War Admiral sz�p, s�t�tbarna sz�n� m�n volt egyenes, hossz� l�bakkal. Fiatalabb is volt, r�ad�sul 5 kg-mal k�nnyebb zsok� �lt a h�t�n, mint Seabiscuitnek �s rangosabb versenyeket tudhatott mag��nak. Min�l jobb egy versenyl�, ann�l nehezebb s�ly� zsok�t sz�ll�thatott. A zsok�k �gy sem nyomtak t�bbet 50 kg-n�l.

A verseny napj�n 300.000 n�z� gy�lt �ssze a lel�t�n, tov�bbi 100.000 a p�ly�n k�v�l, kocsik tetej�r�l �s egy�b magaslatokr�l figyelt�k az esem�nyeket. Mindenki l�tni akarta Amerika k�t legjobb lov�t. K�zel 40 milli�an otthonr�l hallgatt�k a verseny r�di�s k�zvet�t�s�t, melyet a h�res Clem McCarthy k�zvet�tett.

A verseny elej�n Seabiscuit szerzett vezet�st, majd felv�ltva vezettek, kettej�k k�l�nbs�ge n�ha csak egy orrhossz volt. V�g�l Seabiscuit fej fej mellett haladt War Admiral-lel. Woolf ekkor el�rkezettnek v�lte az id�t a vezet�s megszerz�s�re, �szt�k�lni kezdte a m�nt.  Seabiscuit ekkor lehagyta War Admiralt �s v�g�l hihetetlen eredm�ny sz�letett: Seabiscuit n�gy teljes hosszal gy�z�tt. Ez nem csak Seabiscuit egyik legnagyobb gy�zelme volt, de George Woolf p�lyafut�s�nak cs�cspontja is.

V�gre ki�rdemelte az �v Lova c�met. Annyira n�pszer� lett, hogy r�la �rtak a leggyakrabban az �js�gok, megel�zve m�g Roosevelt eln�k�t �s Adolf Hitlert is. Seabiscuitet a kritikusok a teliv�rek kir�ly�nak nevezt�k.

 

 

Hat h�t m�lva azonban �gy l�tszott, hogy a f�nyes karriernek v�ge. 1939. febru�r 14.-�n egy versenyen a kanyarban megbotlott, el�rezuhant �s �nszalagszakad�st szenvedett. Egy versenyl� leg�rt�kesebb testr�sze k�ts�gtelen�l a l�ba. Howard �s Smith elkeseredtek. Az �llatorvos les�jt� v�lem�nnyel volt a m�nr�l: Seabiscuit soha t�bb� nem lesz k�pes rendesen futni. Smith �s Howard azonban er�sk�d�tt, hogy kell neki adni m�g egy es�lyt. Hossz� pihen�re k�ldt�k a h�ress�get a Ridgewood Ranch-ra. Pollard, aki szint�n gy�gyul�f�lben volt, �prilisban megl�togatta szeretett lov�t. Pollard sem �p�lt fel teljesen, �lete v�g�ig s�nt�tott.  Az eg�sz nyarat l�badoz�ssal t�lt�tt�k. Pollard-nak er�t adott az �llat kitart�sa. Egyre hosszabb s�t�kra mentek, szeptemberben m�r 5 m�rf�ldet gyalogoltak. Lassan mindketten fel�p�ltek.

1940. m�rcius 2.-�n a h�t�ves Seabiscuitet mer�sz tulajdonosa benevezte utols� verseny�re. �gy d�nt�ttek, hogy harmadszor is rajthoz �ll�tj�k a Santa Anita Handicap-en.

Pollard ragaszkodott hozz�, hogy � versenyezzen Seabiscuit-en. M�r n�gy �r�val a verseny el�tt a p�ly�n volt.

A versenyen nem volt k�nny� dolguk. A fiatalabb lovakkal fut� Seabiscuit-et a korl�thoz szor�tott�k elz�rva ezzel az �tvonalat az el�z�shez. V�g�l egy szabadon hagyott r�sen el�ret�rt. Maga m�g�tt hagyta a nagy es�lyest, Kayak II.-t. Egyre csak gyorsult �s v�gigs�p�rve a p�ly�n v�gre egy�rtelm�en nyerte a derbyt 70.000 n�z� szeme l�tt�ra. Howard �s Smith fejet hajtottak Seabiscuit el�tt, aki s�lyos s�r�l�se ut�n is gy�zni tudott.

 

Ez m�lt� befejez�se volt egy k�ls�leg nem t�l megnyer�, g�cs�rt�s l�b�, de vil�gh�r� versenyl� csod�latos p�lyafut�s�nak. Seabiscuit a Santa Anita Parkban a m�sodik legjobb orsz�gos id�t futotta.

A hat �ves versenyszezon sor�n 89 alkalommal indult, 33-szor gy�z�tt, 61-szer helyez�st �rt el (t�bbet nyert p�lyafut�sa v�g�n), 16 p�lyarekordot d�nt�tt �s 437730 doll�rt hozott tulajdonos�nak. Egyik futama miatt Roosevelt eln�k m�g egy kabinet�l�st is lemondott.

Seabiscuit „nyugd�jba ment” a Ridgewood Ranch-ra. Napjait Charles Howard marh�inak terel�s�vel t�lt�tte a hajdani legend�ss� v�lt teliv�r. �lete sor�n 108 ut�dja sz�letett, k�z�l�k a k�t legkiemelked�bb Sea Swallow �s Sea Sovereign nev� csik�i voltak. 1947. m�jus 17.-�n Seabiscuit v�ratlanul sz�vrohamot kapott �s kim�lt. Csup�n 14 �vet �lt. Titokban temett�k el a ranchon, s�rhely�t csak egy �reg t�lgyfa jelzi, melynek t�v�ben gyakran legel�szett. A s�r pontos hely�t csak Howard legk�zelebbi rokonai ismerik. K�t �vvel a hal�la ut�n Seabiscuit t�rt�nete c�mmel film is k�sz�lt a versenyl�r�l, de azt m�r kor�ntsem �vezte akkora figyelem. A csoda szertefoszlani l�tszott, s a t�rt�n�szek igyekeztek a hely�n kezelni a l� sikersztorij�t, mondv�n, Seabiscuit nem h�d�totta el a legrangosabb versenysorozatnak tartott Tripla Koron�t, r�ad�sul sok nagy m�lt� keleti futamot sem tudott megnyerni.

 

John Pollard is a ranchon dolgozott, de Seabiscuit n�lk�l nem volt j� form�ban. Tov�bb versenyzett, m�g egy s�r�l�s v�gleg v�get vetett ennek. Utols� �veiben sem maradt t�vol a szenved�ly�t�l, versenyp�ly�kon dolgozott. 1981-ben hunyt el.

George Woolf �lete legnagyobb sikereit Seabiscuit-tel �rte el. 1938-ban a Hollywood Golden Cup versenyen 14 hosszal gy�z�tt �s m�g abban az �vben megverte War Admiralt, valamint legy�zte p�rharcban a h�res zen�sz, Bing Crosby legjobb lov�t, Ligarotit is. 1942-44-ben George Woolf volt a nemzet egyik legjobb zsok�ja. 1946-ban egy v�gzetes es�s okozta a hal�l�t. A George Woolf Memorial Jockey Award d�j azoknak a kit�ntetett zsok�knak j�r, akik rendk�v�li eredm�nyeket �rnek el.

Seabiscuit nagy ellenfele, War Admiral 1959-ben pusztult el �s apja mell� temett�k.

2003-ban Gary Ross filmet k�sz�tett Seabiscuit �let�r�l, melynek magyar c�me: V�gta. A filmben Jeff Bridges alak�tja Charles Howardot, Chris Cooper Tom Smith-t �s Tobey Maguire a zsok� Pollard-ot. A film gy�ny�r�en f�nyk�pezett, meghat� alkot�s, hitelesen bemutatva a t�rt�netet.

Seabiscuit k�ts�gtelen�l az amerikai l�versenyz�s egyik legeredm�nyesebb teliv�rje volt, s�t a vil�g legjobb versenylovai k�zt is helyet kapott. Annak ellen�re, hogy nem kezdte f�nyesen karrierj�t, k�s�bb b�mulatos teljes�tm�nyt ny�jtott. Valah�nyszor rossz form�ban volt, es�lyt adtak neki. Seabiscuit nemcsak a k�r�l�tte �l�k kedvence volt, hanem a nemzet h�s�v� is v�lt. Ahogyan neki is mindig es�lyt adtak, �gy adott rem�nyt �s kitart�st az embereknek egy depresszi�val �s k�ts�gbees�ssel terhes id�szakban. �ltala a n�p is r�j�tt, hogy a katasztr�f�b�l is ki lehet t�rni. Seabiscuit m�g ma is h�sk�nt �l sok amerikai sz�v�ben. Csod�latos karrierje, de f�leg az, hogy vigaszt ny�jtott egy eg�sz nemzetnek, soha sem fog feled�sbe mer�lni.

 

 

 

Forr�sok:

A h�ss� v�lt versenyl� dokumentumfilm

http://mult-kor.hu/20100426_docogosen_indult_a_legendas_versenylo_palyafutasa

 

 

 

 

 

Vissza a bloghoz