Egyes madarak nem saj�t�tott�k el a rep�l�s m�v�szet�t, mert olyan szigeteken �ltek, ahol nem voltak ragadoz�k. M�soknak �gy m�dosult a sz�rnyuk, hogy alkalmass� v�lt a v�z alatti evez�sre. A fut�madarak hossz� l�bat n�vesztettek, hogy elmenek�lhessenek ellens�geik el�l. 

A k�r�lbel�l 50 r�pk�ptelen mad�rfaj olyan t�voli �s�kt�l sz�rmazik, amelyek m�g tudtak rep�lni. E k�pess�gnek azonban megvannak az �rnyoldalai is: a leveg�be emelkedni csak meghat�rozott testt�meg �s m�ret alatt lehets�ges, ez pedig kihat arra, milyen t�pl�l�kforr�sokat hasznos�that a mad�r. A rep�l�shez k�l�nleges izmokat kell fejleszteni �s m�k�dtetni, valamint �gyelni kell a tollazat �pol�s�ra. �gy t�nik, a kis szigeteken uralkod� sz�l is k�zrej�tszik abban, hogy p�ld�ul egyes guvatf�l�k r�pk�ptelenn� v�ltak. A f�ld�n tart�zkod� madarakat ugyanis nem fenyegeti az a vesz�ly, hogy a szelek elsodorj�k �ket az otthonukt�l. 

A r�pk�ptelenn� v�l�s fokozatai napjainkban is megfigyelhet�: p�ld�ul a nagytest� t�zokok csak kelletlen�l emelkednek  a magasba. A d�l-amerikai g�zhaj�r�c�k k�z�tt akadnak olyan fajok, amelyek m�g k�pesek rep�lni, m�g m�sok menek�l�s k�zben �gy ped�loznak sz�rnyukkal a v�zen, ak�r a korabeli g�zhaj�k forg�lap�tja. 

A nagytermet� fut�madarak �s a kivik elvesztett�k a szegycsonti tar�jukat. A r�pk�pes madarakn�l a szegycsonti tar�j szolg�l az er�s sz�rnymozgat� izmok tapad�si fel�let��l. 

  

A r�pk�ptelen madarak k�t csoportja pusztult ki a jelenkorban: az �j-z�landi mo�k (a legnagyobb faj 3,6m magas �s 230 kg s�ly� volt) �s a madagaszk�ri elef�ntmadarak (3 m magasak �s ak�r 400 kg s�ly�ak is lehettek). A kisebb szigeteken �lt r�pk�ptelen madarak (mint p�ld�ul a mauritiusi dod�) �sei m�g r�p�lve �rkeztek sziget�kre, ahol a ragadoz�k hi�nya miatt vesz�tett�k el r�pk�pess�g�ket. Ugyancsak nem tartoznak a struccalak�ak k�z� a D�l-Amerik�ban �lt gyilokmadarak (mint p�ld�ul Phororhacos, Gastornis �s Adalgalornis nemek), illetve az Ausztr�li�ban �lt menyd�rg� madarak (Dromornithidae). Ezek az�rt maradhattak fenn a k�s� negyedkorig, mert kontinens�k�n nem voltak specializ�lt m�hlep�nyes ragadoz� eml�s�k. A gyilokmadarakat a Panama-f�ldh�d kialakul�sa ut�n D�l-Amerik�ba �ttelep�lt �szak-amerikai m�hlep�nyes ragadoz�k irtott�k ki, a dromornitid�kat pedig val�sz�n�leg az Ausztr�li�ba betelep�l� emberek.

A r�pk�ptelen �ri�smadarak a dinoszauruszok kihal�s�val indultak gyors fejl�d�snek a kainozoikum elej�n: ekkor a sz�razf�ldeket m�r nem uralt�k a h�ll�k, de m�g az eml�s�k sem indultak robban�sszer� fejl�d�snek, �s a fut�madarak minden kontinensen jelen voltak. Hanyatl�sukat a nagy test�, m�hlep�nyes ragadoz�k megjelen�se �s elterjed�se okozta a negyedid�szakban.

Mivel a sruccalkat�aknak m�r a k�zvetlen �sei sem tudtak rep�lni, gyalogosan jutottak el mai �s egykori �l�helyeikre. A jelenleg �l� lapos szegcsont� madarak �t csal�dj�t a kivi-, a strucc-, a nandu-, a kazu�r- �s az emu alkotj�k. 

A vil�g legmagasabb madara, a strucc egyben az egyetlen mad�rfaj, amelynek l�b�n csak k�t-k�t ujj tal�lhat�. A 2,4 m�ter magass�g�val �s a 130 kg s�ly�val a h�m strucc  magasabb �s testesebb az embern�l. A strucc a mad�rvil�g fut�bajnoka, �r�nk�nt 60 km/h sebess�ggel k�pes futni. Cs�kev�nyes sz�rnyai a j�r�sban, fut�sban nem seg�tik, csak a kakas sz�rny�t d�sz�t� f�nyl� feh�r d�sztollaknak van szerep�k a n�szt�ncban. A kakas tov�bbi �tven, ugyancsak feh�r d�sztollat a farka f�l�tt hord. A ty�k sz�rk�sbarna, piszkosfeh�r sz�rny- �s farktollakkal. A kakas k�ves vagy homokos magaslaton, gyakran bokor mell� vagy al� kaparja f�szk�t, aminek �tm�r�je a 3 m�tert is el�rheti. Egy f�szekbe t�bb toj� is rak le toj�st, �s azokon felv�ltva kotlanak: nappal a domin�ns toj�, �jjel a h�m. Nappal a barna toll� ty�k olvad jobban k�rnyezet�be, �jszaka a fekete kakas szinte l�thatatlan. M�g a fej�t is lehajtja, ez�rt terjedt el az a t�ves n�zet, hogy a strucc homokba dugja a fej�t. 

A madarak els�dleges szapor�t�szerve e a klo�ka. A laposmell� fut�madarak h�mjeinek ezzel szemben az eml�s�llatok�hoz hasonl�, bizonyos fok� mereved�sre k�pes p�nisz�k van, ami val�sz�n�leg a t�bbi mad�rt�l elt�r� testalkatuk miatt alakult ki. 

A D�l-Amerik�ban honos nandu �s a n�la valamivel kisebb Darwin-nandu a strucchoz hasonl�an meg�rizte felt�n� sz�rny�t, melyet n�szt�nc sor�n mindketten hevesen r�zogatnak. A struccok a sztyepp�k �s szavann�k t�pl�l� n�v�nyeit fogyasztj�k, a nanduk olyan f�f�l�ket �s egy�b l�gysz�r�akat, melyeket a legt�bb �llat elker�l. Mindk�t fajnak rendk�v�l hossz� az em�szt�trakutsa, hogy megb�rk�zhasson a veget�ri�nus t�pl�l�kkal. 

Az ausztr�l r�gi�ban h�rom kazu�rfaj�s egy az emu �l. Az el�bbiek az es�erd�ket lakj�k, m�g az ut�bbi a ny�lt vid�keket kedveli. Az emu a vil�g m�sodik legnagyobb madara, 150-190 cm magas. A magvakat, a gy�m�lcs�ket �s a fiatal hajt�sokat kedveli. Test�nek zs�rrakt�raib�l mer�ti az energi�t, amikor a sz�k�sebb id�kben t�bb sz�z kilom�tert k�nytelen gyalogolni. Nagyon kitart� fut�mad�r: hatalmas t�vols�gokat k�pes megtenni. Gy�r�z�tt p�ld�nyok ak�r 500 km-re is elv�ndolroltak a gy�r�z�s hely�t�l. 

A h�rom kivifaj z�m�k testalkat� erd�lak�, tollruh�juk sz�rsz�lakra eml�keztet. A kiviknek m�r egy�ltal�n nincs sz�rnyuk �s azon ritka madarak k�z� tartoznak, amelyek mindennapi �let�kben a szagl�szerv�kre hagyatkoznak. Az eg�sz mad�rvil�gban a kivi toj�ja rakja a testm�ret�hez k�pest legnagyobb toj�st. Testt�mege kb. 2 kg, a toj�s� pedig hozz�vet�leg 450 gramm., vagyis az �llat testt�meg�nek csaknek az 1/4-e. A toj� 1-2 toj�st rak le, a h�m pedig a n�st�ny seg�ts�ge n�lk�l 10-12 h�tig kotlik rajta. Val�sz�n�le az�rt a h�m kotlik, mert a n�st�nynek olyan sok energi�j�ba ker�l a toj�srak�s, hogy ha megpr�b�lna kotlani, �hen pusztulna. 

 

A pingvinek majdnem t�k�letes �sz�k �s percekig kib�rj�k a v�z alatt, amikor halat keresnek. A legnagyobb pingvinf�le 115 cm, a legkisebb csak 40 cm magas. Ors� alak� test�k a sz�razon neh�zkes, viszont a v�z alatt rendk�v�l �ramvonalas. A k�zegellen�ll�s cs�kkent�s�t szolg�lj�k r�vid, lapos, test�k teljes fel�let�n n�v� tollaik is. Ez a tollazat a h�t rosszul szigeteli, ez�rt a pingvinek b�re alatt vastag zs�rr�teg van. A tollak a zs�rr�teg al�l erednek. Sz�rnyukon nem n�nek evez�tollak. Csontjaikban a vel� olajos. M�sodpercenk�nt kett�t-h�rmat is csapva a v�z alatt hajtj�k magukat el�re, mintha ott rep�ln�nek. A leggyorsabban �sz� pingvinek sebess�ge el�ri a 36 km/h-t. Ek�zben az e c�lokra �talakult l�bukkal korm�nyoznak, illetve f�keznek. �sz�suk legink�bb a delfinek�hez hasonl�t, �s azokhoz hasonl�an id�nk�nt ki is sz�kkennek a v�zb�l. Annak �rdek�ben, hogy vedl�skor a kihull� tollak hely�n marad� lukak ne ronts�k h�szigetel�s�ket, az �j tollak el�bb kezdenek el n�ni, �s val�s�ggal kitolj�k maguk el�l a r�gieket. A tollv�lt�s ideje n�h�ny h�t, �s a mad�r sz�m�ra igen meger�ltet�. Sz�rnyukat nem tudj�k se teljesen kiny�jtani, se teljesen �sszehajtani.

A r�pk�ptelen fajok k�r�b�l ker�lnek ki az els� fajok, amelyek kihalnak, ha az �l�hely�k�n �jonnan megjelen� telepesek szarvasmarh�kat, kecsk�ket �s m�s h�zi�llatokat, illetve patk�nyokat, kuty�kat �s macsk�kat hurcolnak be magukkal. A f�ld�n f�szkel� madarak teljesen v�dtelenek az �j vesz�lyforr�sokkal szemben, illetve a betegs�gekre is fog�konyabbak. A struccot nem fenyegeti kihal�s, de egyes alfajai m�r kipusztultak. A nandukat a vad�szat vesz�lyezteti. A kazu�rok j�v�je szint�n bizonytalan. A kivik k�z�l a legritk�bb k�pvisel�j�k, a kis cs�kos kivi �llom�nya annyira megcsappant, hogy biztons�g kedvv�rt a megmaradt p�ld�nyokat �ttelep�tett�k a kapiti-szigetre. Itt lass� gyarapod�snak indult az �llom�ny, de a kivifajok fennmarad�sa tov�bbra is k�rd�ses. A vil�g egyik legritk�bb madara az �j-Z�landon �l� kakap� vagy bagolypapag�j. Sikl�rep�l�sben k�pes megtenni 70-100 m�tert, de ennek ellen�re a r�pk�ptelen madarak k�z� tartozik. �jszakai �letm�dot folytat� mad�r, bogy�kat, f�veket �s gy�kereket fogyaszt. 

 

Forr�sok:

www.wikipedia.org

Alan Greensmith - Colin Harrison: A vil�g madarai

 

 

Vissza a bloghoz