Északi halálkígyó (Acanthophis praelongus):
A mérgessiklófélék családjába tartozik. Élőhelye Ausztrália északkeleti része, valamint Új-Guinea. Megjelenése és viselkedése a viperafélékhez hasonlít, pedig nem rokonuk. Ausztráliában ugyanis nem élnem viperák. Ott a halálkígyók töltik be a viperák ökológiai szerepét. Gyorsan ható, erős mérgük van. Ausztrália egyik legveszélyesebb kígyója.
A kígyó mestere a rejtőzködésnek, amiben szürkés színe és vaskos teste is segíti. Feje háromszög alakú, arcorra meredeken lejt. A fejtető pikkelyei kisebbek, mint a többi mérgessiklóé, de nem olyan aprók, mint a valódi viperáké. Kistesű, csupán 50-60 cm. Elevenszülő, 20 utódja is születhet. Gyíkokat és rágcsálókat fogyaszt. Vadászatkor úgy helyezkedik, hogy a feje közelébe teszi a keskeny farokvégét. Amikor feltűni kegy lehetséges zsákmány, testétől elütő színű farkát csábítóan elkezdi rázni. Kerüli az összetűzést, csak végső esetben támad emberre.
Ausztrália középső részének elhagyatott sivatagos vidékein él a sivatagi halálkígyó (Acanthophis pyrrhus). Vöröses színével beleolvad élőhelyének vörös talajába. Életmódja kevésbé ismert, de valószínűleg a többi halálkígyóéhoz hasonló.
|