A m�hekt�l kezdve a hossz�sz�rny� b�ln�kig sok �llat k�pes arra, hogy r�tal�ljon egy adott helyr�l a m�sikra vezet� �tra. A navig�ci� eszk�zei sokf�l�k lehetnek, az ultrahangt�l kezdve eg�szen a k�miai anyagokig. Ahhoz, hogy egy �llat r�tal�ljon a helyes ir�nyra, el�sz�r is tudnia kell, � maga hol helyezkedik el a t�rben. K�l�nleges �rz�kszerveivel felm�ri a neh�zs�gi er�t �s az agyba tov�bb�tott inform�ci� alapj�n, a megfelel� izmokat m�k�d�sbe hozva megv�ltoztatja a hely�t. 

Sok �llat kiz�r�lag a terepb�l kiemelked� t�j�koz�d�si pontok alapj�n tal�l r� a helyes �tra. A madarak p�ld�ul vonul�suk sor�n foly�k �s tengerpartok ment�n elhelyezked�, ismer�s terept�rgyak alapj�n igazodnak el. Az eml�s�k �s a rovarok r�vid �tjaik sor�n a t�j jellegzetes jegyei alapj�n t�j�koz�dnak. M�s �llatok a nap �ll�s�hoz igazodnak, ami annl is nehezebb feladat, mivel a nap �lland�an v�ndorol az �gen. A madarak, a m�hek, a mag�nyos dar�zsfajok, a hangy�k �s egyes lepk�k (pl. a 3000 km-es utat berep�l� danaiszlepke) �ssze tudj�k vetni a nap �ll�s�t bels� �r�jukkal �s �gy r�tal�lnak a helyes ir�nyra. 

Ezek az �llatok borult id� eset�n is k�pesek t�j�koz�dni a polariz�lt f�ny ir�nya alapj�n. A nap minden ir�nyba sug�rozza a f�ny�t, de az atmoszf�r�ba bel�p� sugarak f�nyt�r�st szenvednek. Az emberi szem nem k�pes arra, hogy a polariz�lt f�nyt haszn�lja t�j�koz�d�si alapul. A madarak, a b�k�k �s varangyok a csillagok �ll�sa alapj�n is tudnak t�j�koz�dni. Az ember is k�pes a Sarkcsillag vagy a D�l keresztje alapj�n megmondani, merre van �szak �s merre van d�l. 

A dolgoz� m�hek t�pl�l�kkeres�s k�zben nekt�rra tal�lnak, hazafele menet a nap �ll�sa, illetve a polariz�lt f�ny ir�nya alapj�n t�j�koz�dnak. M�ht�rsaikkal nemcsak azt tudj�k k�z�lni, milyen messze van a t�pl�l�kforr�s, de annak a naphoz viszony�tott ir�ny�t is megadj�k. A "k�rt�nccal" a m�h azt k�zli a t�bbiekkel, hogy a kapt�rt�l m�rt maximum 100 m�teres k�rzeten bel�l t�pl�l�k tal�lhat�. Maga a t�nc nem �rulja el a t�pl�l�k hely�t, a t�rsaknak a t�ncol� szaga alapj�n kell r�tal�lniuk a nekt�rra. A "riaszt� t�nc" sor�n a m�h nyolcas alakot �r le. Amikor az �llat a nyolcast k�t f�lg�mbre oszt� egyenes szakaszhoz �r, risz�lni kezd a potroh�val. A m�h a l�p f�gg�leges s�kj�n t�ncol. Az a sz�g, amit a risz�l� t�nc egyenes szakasza a f�gg�legessel bez�r, megfelel annak a sz�gnek, amit kinn, a v�zszintes terepen a nap z�r be a t�pl�l�kforr�s hely�vel. Ebbe az ir�nyba kell rep�lni�k a kapt�rt elhagy� m�heknek. A t�pl�l�kforr�s t�vols�g�t a t�ncol� m�h a risz�l�s hevess�g�vel jelzi. Min�l lelkesebben rezegteti potroh�t, ann�l k�zelebb van a t�pl�l�k. 

A F�ld �szaki �s d�li p�lusa k�z�tt l�thatatlan m�gneses er�vonalak h�z�dnak, melyek l�tez�s�t egyszer� ir�nyt�vel is bizony�thatjuk �s �gy t�nik, egyes �llatok is tudj�k hasznos�tani ezeket az er�vonalakat. Felt�telez�sek szerint bizonyos cetfajok is ezek alapj�n t�j�koz�dnak. Ez magyar�zatul szolg�lhat arra, hogy id�nk�nt mi�rt vet�dnek partra egy-egy "�tjukban �ll�" f�lddarabnak �tk�zve. Az �llatvil�gban legink�bb a madarak h�znak hasznot a m�gneses er�vonalak �rz�kel�s�b�l. Amikor �jszaka s�r� felh�r�teg takarja el a csillagokat �s sem a t�j f�ldrajzi jegyei nem l�that�ak, sem f�ny nem jelzi az utat, a madarak akkor is r�tal�lnak a helyes ir�nyra. A cs�sz�rpingvin-p�rok elv�lnak egym�st�l �s nagy t�vols�gokat tesznek meg a h�fedte t�jon an�lk�l, hogy ek�zben szemmel l�that� t�j�koz�d�si pontok ker�ln�nek az �tjukba, majd �jra ugyanott tal�lkoznak. Ha azonban egy mesters�ges m�gneses mez�t l�tes�tenek a madarak k�r�l, az �llatok �sszezavarodnak. A legt�bbet vizsg�lt �llat a postagalamb, amely nagy t�vols�gokb�l hazatal�l. Ha az a hipot�zis�nk, hogy a madarak t�j�koz�d�si alapj�ul a f�ld m�gneses mezeje szolg�l, ahhoz a hazat�r� �llatok szervezet�ben vasat kellene tal�lnunk. A kutat�k val�ban megtal�lt�k a galambok �s m�hek agy�ban a vas egyik �sv�ny�t, a magnetitet.

A denev�rek magas frekvenci�j� hangokat bocs�tanak ki, amelyek visszaver�dnek a t�rgyakr�l �s ezt a visszhangot �rz�keli az �llat a hall�szerv�vel. Ennek a pontos lok�ci�s rendszernek k�sz�nhet�en a denev�rek a legs�t�tebb barlangban is j�l t�j�kozdnak, kker�lik az akad�lyokat �s elkapj�k a rep�l� rovarokat. Egyes lepk�k pedig k�pesek "zavarni az ad�st", saj�t frekvenci�jukkal megpr�b�lj�k �sszezavarni a t�mad�kat. Hossz� �vekig azt hitt�k, hogy a denev�rek rendk�v�l j� l�t�sa teszi lehet�v� azt a mutatv�nyt, hogy teljes s�t�ts�gben is tudjanak rep�lni �s vad�szni. A XVIII. sz�zad v�g�n Lazzarro Spallanzani olasz tud�s felfedezte, hogy a denev�rek az els�t�t�tett szob�ban, ahol a baglyok cs�d�t mondtak, m�g tudtak rep�lni. Spallanzani azt is megfigyelte, hogy a megvak�tott denev�rek m�g mindig tudnak rep�lni, viszont ha bedugta a f�l�ket, a f�ldre estek. A denev�rek hang seg�ts�g�vel t�rt�n� navig�ci�j�nak gondolata nem mer�lt fel mindaddig, m�g Hiram Maxim, a g�ppuska feltal�l�ja, a Titanic 1912-ben t�rt�nt els�llyed�se ut�n elkezdett foglalkozni a szon�r-rendszerekkel (a hanghull�mok felhaszn�l�sa a navig�ci�n�l �s a v�z alatti ir�nyz�sn�l). Maxim �gy v�lte, hogy a denev�rek is szon�r-rendszert alkalmaznak, de t�vesen azt felt�telezte, hogy sz�rnycsap�saikkal alacsony frekvenci�j� hangokat keltenek. Csak amikor G.W. Pierce kifejlesztette a magas frekvenci�j� hangdetektort, v�lt nyilv�nval�v� a denev�r-szon�r igazi term�szete. Ma m�r tudjuk, hogy „hangk�pekben” l�tj�k a vil�got. A magas frekvenci�j� hangok t�bb el�nnyel j�rnak sz�mukra. Els�sorban: a magas frekvenci�j� hangok kisebb hull�mhosszuk miatt jobb szelektivit�st eredm�nyeznek, � �gy alkalmasabbak a kis rovarok �rz�kel�s�re, melyekkel a legt�bb denev�r t�pl�lkozik. Az alacsony frekvenci�j� hangok szinte kiker�lik a kis t�rgyakat �s emiatt nem keltenek visszhangot. A magas frekvenci�j� hangok viszont olyan visszhangokat juttatnak el a denev�rekhez, melyek tiszt�n el�tnek a h�tt�rzajokt�l (ut�bbiak t�bbnyire alacsony frekvenci�j�ak). A denev�r olyan hangokkal, amelyek magasabb fekv�s�ek m�s �llatok hangjain�l, hat�konyan „l�that” an�lk�l, hogy „l�tszana”. �gy �szrev�tlen�l vad�szhat.

Ha a denev�r k�l�nb�z� frekvenci�j� hangokat ad ki, felismerheti a visszhangok sorrendj�t, mivel minden frekvencia elt�r�. �gy r�szletesebb „k�pet” tud alkotni a k�rnyezet�r�l �s megfigyelheti a v�ltoz�sokat, p�ld�ul egy rovar r�pt�t. Mivel a legnagyobb neh�zs�get a visszhangok szelekt�l�sa, k�l�nv�laszt�sa jelenti, a k�l�nb�z� fajok �s egyedek hangja elt�r�. Azzal pedig, hogy a hangokat igen r�vidre fogja, a denev�r elker�li, hogy egyszerre „adjon” �s „vegyen”. A denev�r k�pes a hangok hangerej�t �s hangsz�n�t a t�rhez igaz�tani, amelyen �trep�l. Egy fa k�zel�ben p�ld�ul ink�bb halkabb hangot ad, nehogy a „visszhang-zavar” t�vessze meg. Rep�l�s k�zben egyszer�bb hangad�ssal �l, vad�szatn�l viszont komplex hangad�st alkalmaz. A denev�rek f�le k�l�n�sen �rz�keny mind a saj�t hangkelt�s ir�ny�ra, mind pedig a visszhang hangmin�s�g�re. A f�lcimp�k hat�kony hangt�lcs�rek, melyek egyes fajokn�l meglehet�sen nagyra n�ttek. A denev�rek k�pesek a f�l�ket mozgatni, hogy a hangjeleket pontosan bet�jolhass�k. A hanghull�mokat mindk�t f�l veszi, majd az �llat agya analiz�l �s kombin�l (�pp�gy, mint ahogy a mi k�t szem�nk h�romdimenzi�s k�pp� f�zi �ssze a l�tottakat). Ezzel a kombin�lt hangk�ppel tudja bet�jolni a denev�r a zs�km�ny�t. 

A denev�rek�hez hasonl� echolok�ci�s rendszert fejlesztettek ki a fogascetek is. A delfinek �s b�ln�k az�rt is bocs�tanak ki hangokat, hogy a partnerkeres�s sor�n meg�rtess�k magukat, illetve hogy �sszetarts�k a csapatot. Az �ri�s k�kb�ln�t 850 km t�vols�gb�l is lehet hallani. A hossz�sz�rny� b�lna, amely minden �vben t�bb sz�z km-t tesz meg, hossz� �neket ad el�, amelyet fajt�rsai nagy t�vols�gb�l is �rz�kelnek. 

Mindm�ig rejt�ly �vezi azokat a t�nyez�ket, amelyek az �desv�zi �v�helyek �s az Atlanti-�ce�n k�z�tt v�ndorl� lazacokat vez�rlik. Felt�telez�sek szerint az optikai ingerek �s szerepet j�tszhatnak. A lazacok azonban arra is k�pesek, hogy a foly� k�miai �sszet�tele alapj�n ismerjenek r� sz�let�si hely�kre. A vegyi anyagok �rz�kel�se fontos szerepet j�tszik az eur�pai angoln�k hossz� v�ndorl�sa sor�n is, amikor az �llatok az Atlanti-�ce�nt �tszelve jutnak �v�hely�kre. A folyami angoln�k �vr�l �vre �tra kelnek a csaknem 5000 km-es t�vols�gban, a Golf-�ramlattal kapcsolatban �ll� Sargasso-tengerig, hogy ott szaporodjanak. A hossz� �ton val�sz�n�leg t�bbf�le t�j�koz�d�si m�dot is alkalmaznak. Az �ce�nban nincsenek szemmel l�that� t�j�koz�d�si pontok, ez�rt az angoln�k, �gy t�nik, a v�z alig �szlelhet� elektromos �ramlatait k�vetik. Ezenk�v�l �rz�kelik a F�ld m�gneses ter�t is.

A levestekn�s�k minden �vben �tra kelnek Braz�lia partjair�l a toj�srak�s helysz�n�re, Ascension sziget�re, melyet val�sz�n�leg olfaktorikus ingerek (szagl�s) alapj�n tal�lnak meg. 

N�mely lepke n�st�nye olyan k�miai �zeneteket, feromonokat bocs�t ki, melyek nagy t�vols�gokb�l is odacsalogatj�k a h�meket. A k�nai p�vaszem h�mje hatalmas, legyez�szer� cs�pjaival 11 km-es t�vols�gb�l is �szleli a n�st�ny illat�t. 

 

 

Forr�sok: Reader's Digest v�logat�s - A term�szet megfejtett titkai

Vissza a bloghoz