A labirintkopolty�s halak D�lkelet-�zsia, Indon�zia �s Nyugat-Afrika mocsaras, l�pos, er�sen felmeleged� sek�ly vizeiben �lnek, ahol a v�z oldott oxig�nszintje minim�lis. A hi�nyz� oxig�nmennyis�get a kopolty��reg fels� r�sz�n tal�lhat�, �n. labirintszerv r�v�n a v�z felsz�ne f�l�tt l�v� atmoszferikus leveg�b�l veszik fel. 

A labirintszerv �gy alakult ki, hogy az egyes kopolty��veket �s a kopolty��reg csontos v�z�t hajsz�lerekben gazdag ny�lkah�rtya bor�tja �s a hajsz�lerek �ltal sz�ll�tott v�r nagy fel�leten �rintkezhet a leveg�vel, �gy a g�zcsere lebonyol�dhat. Amennyiben a labirintkopolty�s halakat megg�toljuk abban, hogy a v�z felsz�n�re felj�ve leveg�t sz�vjanak, r�vid id� alatt megfulladnak.

A labirintkopolty�s halak k�z� a harcoshal-f�l�k, a paradicsomhalak, a gur�mik �s n�h�ny k�sz�hal-f�le tartozik. A gur�mik k�nnyen felismerhet�k a hasoldalukon tal�lhat�, fon�laszer� tapogat� �sz�jukr�l, amely az �rz�kel�sben seg�ti �ket.

Akv�riumban viszonylag ig�nytelenek �s nagyon sz�nesek. A v�z kem�nys�g�vel szemben nincsenek k�l�n�sebb ig�nyeik, ide�lis sz�mukra a k�zepesen kem�ny v�z. A v�z konyhas� tartalm�ra azonban �rz�kenyek, ez�rt viz�ket ne s�zzuk! Melegig�nyes fajok. Nagyon kell �gyelni arra, hogy a medenc�j�ket takarjuk le �veglappal, egyr�szt az�rt, nehogy kiugorjanak, m�sr�szt a f�t�tt medenc�k f�l�tt a leveg� h�m�rs�klete sokkal alacsonyabb lehet, mint a v�z� �s �gy k�nnyen megf�zhatnak a halak, amikor leveg�t vesznek a felsz�nen.

A labirinthalak �ltal�ban mindenev�k, b�r a szi�mi harcoshal ink�bb ragadoz�, el�nyben r�szes�ti az �llati eredet� t�pl�l�kot �s az �l� f�rgeket.

M�s halfajokkal szemben b�k�s term�szet�ek, azonban a h�mek fajon bel�l �ltal�ban kergetik egym�st.

A labirintkopolty�s halak �rdekess�ge, hogy ikr�ikat �s ivad�kaikat ny�lb�l �s n�v�nyi r�szekb�l fel�p�tett, bobor�kokb�l �ll� habf�szekben �rzik �s az ut�dgondoz�sban a h�m az odaad�bb. Miut�n a h�m meg�p�tette a habf�szket, al� cs�b�tja a n�st�nyt, test�vel �tkarolja, majd kipr�seli�s megterm�keny�ti az ikr�kat. A lehull� ikr�kat a h�m �sszeszedi �s a f�szekbe k�pi. Az �v�s befejezt�vel a h�m rendszerint el�zi a kimer�lt n�st�nyt. P�r nap m�lva kikelnek az ut�dok, melyeket az apa lelkiismeretesen gondoz. A biztos felnevel�s �rdek�ben azonban vegy�k el az ivad�kokat, vagy t�vol�tsuk el a h�met. 

A legszebb �s legn�pszer�bb labirinthal a szi�mi harcoshal, ismert nev�n betta (Betta splendens). A h�mek rendk�v�l sz�nesek �s mutat�sak, viszont egy akv�riumban csak 1 h�m tarthat�. �d�z, v�rre men� harcokat v�vnak egym�ssal addig, m�g egyik�k el nem pusztul. Legfeljebb akkor t�ri meg egym�st 2 h�m, ha egy f�szekaljb�l sz�rmaznak vagy egy�tt nevelkedtek. A h�m harcoshalak olyan agressz�vek, hogy a saj�t t�k�rk�p�knek is b�tran nekit�madnak. Mivel �sz�ik �rz�kenyek �s megny�ltak, ez�rt nem tan�csos t�rsas akv�riumba helyezni �ket. A d�szm�rn�k, a s�g�rek �s az elevensz�l�k is gyakran megt�pkedik a hossz� farok�sz�jukat, ez�rt a betta h�meket c�lszer� egyed�l tartani, vagy csak bett�s medenc�be helyezni, ahol 1 h�m, 3-4 n�st�ny az ivarar�ny. Thaif�ld�n halviadalokat rendeznek h�m harcoshalakkal, melyek a kakasviadalokhoz hasonl�ak. A bett�k (mind a h�mek �s a n�st�nyek is) a sz�v�rv�ny minden �rnyalat�ban megtal�lhat�k, k�l�nf�le �sz�form�kkal (pl. s�rk�ny, halfmoon, osztottfark� stb.)

A szi�mi harcoshaln�l nyugodtabb, �m kev�sb� tetszet�s k�lsej� faj a b�k�s harcoshal (Betta imbellis), haz�nkban m�g viszonylag ritka. A h�mek �gy festenek, mint a szi�mi harcoshal nagyra n�tt n�st�nyei, �sz�ik azokn�l valamivel megny�ltabbak �s sz�p, s�t�tk�k-bord�s �rnyalat�ak, �m nem akkor�k, mint a szi�min�l. Egy h�m �s egy n�st�ny egy 40-50 literes medenc�t ig�nyel. Kedveli az �sz�n�v�nyeket.

Magyarorsz�gon m�s harcoshalak szinte ismeretlenek a szi�mi harcoshalakon k�v�l, pedig j� p�r harcoshal faj l�tezik, p�ld�ul: t�rkizfolt� harcoshal (Betta brownorum), feh�rszeg�lyes harcoshal (Betta channoides), Brunei harcoshal (Betta macrostoma), t�rpe fekete harcoshal (Betta persephone), rubin harcoshal (Betta rubra), Borne�i harcoshal (Betta unimaculata). 

A paradicsomhalak (Macropodus opercularis) kicsit olyanok, minta a harcoshalak �s a gur�mik k�z�tt lenn�nek valahol. D�lkelet-�zsi�ban honosak, 8-10 cm nagys�g�ak, 19-26 fokot ig�nyelnek �s mindenev�k. Habf�szek�p�t�k, a harcoshalakhoz hasonl�an a h�mek nagyon agressz�vek egym�ssal. Az aranyhal ut�n a m�sodik d�szhal, amelyet bemutattak Eur�p�ban a 20. sz�zad elej�n, hamar n�pszer�ek lettek piros �s k�k sz�n�knek k�sz�nhet�en. A h�mek nagyobb �sz�ikr�l k�nnyen felismerhet�k.

A gur�mik k�z�l tal�n a legismertebb a t�rpegur�mi (Colisa lalia), ami nev�vel ellent�tben messze nem annyira t�rpe, mivel vannak n�la kisebb gur�mik is.  Indi�b�l sz�rmazik. N�sz idej�n a h�m k�l�n�sen sz�npomp�s, k�kes �s piros sz�n�, s�t kiteny�sztettek rendk�v�li m�rt�kben piros sz�n� egyedeket is, de l�tezik k�k v�ltozata is. A n�st�ny j�val kisebb �s szolidabb sz�n�bb (ez�stsz�rk�s-k�kes vagy barn�s) a h�mn�l.

A k�k gur�mi (Trichogaster trichopterus) 8-10 cm-re megn�v�, l�tv�nyos faj. T�bb sz�nv�ltozata l�tezik, pl. bel�le teny�sztett�k ki az aranygur�mit vagy a m�rv�nygur�mit, ami nem �n�ll� faj vagy alfaj, hanem a k�k gur�mi sz�nv�ltozata. Feh�res egyedek is l�teznek. Mindenev�, habf�szek�p�t�. Nagyon b�k�s, t�rsas medenc�ben k�zepes, de ak�r kis m�ret� halakkal (pl. neonhal m�ret� rajhalak) is nyugodtan t�rs�that�. A h�mek m�r fiatalon megismerhet�k, ugyanis a h�t�sz�juk hegyes �s megny�ltabb, m�g a n�st�nyek� lekerek�tett v�g�. Az al�bbi k�pen egy h�m m�rv�nygur�mi, alatta pedig egy n�st�ny "feh�r" gur�mi l�hat�.

L�tv�nyos k�lsej�, gy�ny�r� hal a gy�ngygur�mi (Trichogaster leeri), amely m�ret�ben �s tart�s�ban megegyezik a k�k gur�mival. Az ivar�rett h�mek torka �s hasoldala sokszor v�r�s �rnyalat�ra v�ltozik az �v�si id�szakban, a n�st�nyek duzzadt has�ak. 

A legkisebb gur�mi faj a t�rpe morg�gur�mi (Trichopsis pumila), amely csup�n 3-4 cm-re n�, ez�rt csak fajt�rsakkal, vagy nano-akv�riumban tarthat�. �l�helye Vietnam, Thaif�ld �s Malajzia, 24-28 fokos vizet �s apr� n�v�nyi �s �llati t�pl�l�kot ig�nyel. Fajt�rsakkal �s hasonl� m�ret� halakkal is nagyon b�k�s. A nemek megk�l�nb�ztet�se neh�z, �rdemes kisebb csapatban tartani.

A legnagyobb gur�mi, mely a t�bbi fajhoz k�pest alaposan kil�g a sorb�l, a 70-80 cm-re n�v� �ri�s gur�mi (Osphronemus goramy). �ltal�ban csak ivad�kkorban tartj�k szobai akv�riumban, a nagyobb p�ld�nyokat bemutat� medenc�kben l�thatjuk. Ha tartani szeretn�nk ezt a halat, akkor mindenk�ppen nagy akv�riumot biztos�tsunk sz�mukra (200x60x60), j� sz�r�ssel, mert sokat esznek �s sokat is �r�tenek. A fiatal halaknak 8-10 s�t�t, f�gg�leges cs�k bor�tja v�r�ses-barna, vagy fak� narancss�rga test�t, valamint fej�k form�ja ink�bb hegyes, m�g a kifejlett egyedeknek lekerek�tett �s kiugr� als� �llkapcsuk van. Kedvelt a feh�r sz�n� v�ltozata. Sok orsz�gba betelep�tett�k, mert eredeti �l�hely�n kedvelt �tkez�si hal. 

Egy�b kereskedelemben kaphat� gur�mik: ajakos gur�mi (Colisa labiosa), cs�kos gur�mi (Helostoma temminckii), csokol�d� gur�mi (Sphaerichthys osphromenoides), holdf�ny gur�mi (T. microlepis), m�z gur�mi (Colisa chuna), szalagos gur�mi (T. pectoralis).  

A labirintkopolty�s halak k�z� tartozik egy �rdekes �llat, a cs�r�s boz�thal (Ctenopoma acutirostre), amely Afrik�ban honos (Zaire foly�iban �s mocsaraiban) �s ak�r 15 cm-re is megn�het. 20-26 fokon �rzi mag�t legjobban. �d�z ragadoz�, �l� eles�get ig�nyel. B�k�ks term�szet� �s lass� mozg�s�, az �l�hely�n kiv�l�an beleolvad k�rnyezet�be leop�rdmint�s mint�zat�nak k�sz�nhet�en.

Az �zsiai k�sz�hal (Anabas testudineus) egy nagytest�, 25 cmre n�v� labirintkopolty�s hal. 22-30 fokon tarthat�, mindenev�. Agressz�v � bizalmatlan, csak nagytest� halakkal tartsuk egy�tt. Nagyot tud ugrani, ez�rt fedett akv�riumot ig�nyel. Elviseli a brakkvizet is. 

Forr�sok:

Wiesinger M�rton: Akvarisztika

Kjell Fohrman: Back to Nature

www.diszhal-info.hu