Bizonyos �llatok, hogy elker�lj�k a ragadoz�k tork�t, magukn�l veszedelmesebb fajok viselked�s�t �s figyelmeztet� sz�neit ut�nozz�k. Vannak �llatok, melyek a k�lsej�kben hasonulnak a k�rnyezet�kh�z, m�sok pedig s�r�ltnek vagy holtnak tettetik magukat. Ezt nevezz�k mimikrinek, ami az �lc�z�s �s a ragadoz�kkal szembeni v�dekez�s egy form�ja.  

A mimikri egyes �llatokn�l jelent�sen nagyobb t�l�l�si es�lyt k�n�l. A t�mad�k megt�veszt�s�re t�bb leeht�s�g k�n�lkozik. Ilyen p�ld�ul az �lc�z�s: ilyenkor az �llat beleolvad a k�rnyezetbe, �gy nem fedezik fel.  Egy m�sik m�dszer, hogy az ut�nz� �llat olyan �llat k�lse�jt �lti mag�ra, melyr�l a t�md� tudja, hogy sz�m�ra ehetetlen vagy �rtalmas. Sok tekintetbeb a legsikeresebb ut�nz�k a vesz�lyes fajokhoz val� hasonl�s�guk miatt v�detts�get �lvez� �llatok. Nem kell m�sk�nt viselkedni�k, sem egy adott k�rnyezetben tart�zkodniuk ahhoz, hogy mimikrij�k hiteles marad.

A rovarok t�k�letes p�ld�ul szolg�lnak a mimikrire. A dar�zslepke �gy n�z ki, mint a l�dar�zs, a dong�szender pedig, mint a dong� �s egyes bogarak rajzolata is a dar�zs�ra hasonl�t. Egy m�sik j� strat�gia, ha az �llat felveszi egy �lvezhetetlen faj kin�zet�t, mert azt az ellens�gei felismerik �s elker�lik. Egy fecskefark� lepke-faj n�st�nye m�rges lepk�t ut�noz, de meglep� m�don a h�m nem teszi ezt, �s �gy nem �lvez v�delmet. A mimikri ezen form�j�t madarak �s h�ll�k is alkalmazz�k. A kormos l�gykap� dong�hoz hasonl�t, egy afrikai l�gykap� pedig olyan rig�t ut�noz, amely - mivel hangy�kat fogyaszt - hangyasav-�z�. 

A kir�ly-�s korallsikl�k felveszik m�rges korallk�gy�k v�r�s-fekete-s�rga s�vos mint�zat�t. A mimikri ezen fajt�ja val�sz�n�leg nem sz�nd�kosan alakult ki. Az evol�ci� sor�n olyan fajok j�ttek l�tre, amelyek hasonl�tanak eyes vesz�lyes �llatfajpkra. Ez�ltal v�ltak v�dett� �s tov�bbra is megtartott�k sz�nes mint�zataikat. A korallk�gy�k mar�sa hal�los, m�g a korallsikl�k� �s �lkorallk�gy�k� �rtalmatlan, illetve csup�n f�jdalmat �s leverts�get okoz. Egyes tud�sok v�lem�nye szerint a hal�los m�rg� korallk�gy�k ut�nozz�k az �rtalmatlan fajok sz�neit, �s nem pedig ford�tva. Ezt azzal magyar�zz�k, hogy a t�mad�, p�ld�ul egy ragadoz� mad�r, ha m�r egyszer megmarta egy �lkorallk�gy�, a j�v�ben elker�li az ilyen sz�n� k�gy�kat. Az ut�nz�s ford�tva nemigen alakulhatott ki, mivel a val�di korallk�gy� vagy meg�li t�mad�j�t, vagy � maga pusztul el, teh�t az esetb�l senki nem tanul semmit K�z�p-Amerik�ban a fajok elterjed�si ter�lete �tfedi egym�st, de sok olyan vid�k van, ahol csak egy faj �l. Elk�pzelhet�, hogy itt ezeket az �llatokat ink�bb ijeszt� �s felt�n� sz�n�k v�di meg, mint b�rmilyen mimikri. 

                                                                                    �lkorallk�gy�

Ha ellens�g t�r r�juk, egyes �llatok mindent megk�s�relnek, hogy t�mad�jukat meggy�zz�k vesz�lyess�g�kr�l. A szender-herny�k (Sphingidae) �gy csavarodnak, ak�r egy k�gy�. K�t nagy, szemhez hasonl� rajzolat teszi t�k�letess� a megt�veszt�st. Van olyan �llat, amely m�g tov�bb megy �s holtnak tetteti mag�t. Az �szak-amerikai oposszum a h�t�ra fordul �s nyitott sz�jjal, �veges tekintettel mozdulatlanul fekszik. Ez elriasztja azt a t�mad�t, amely eleven zs�km�nyt akar elejteni.

Az egyik p�possz�v� lepke tompa sz�n� herny�ja, ha �lettelennek tetteti mag�t, hasonl�t a faforg�csra. 

Nem m�rges sikl�k k�pesek ellens�geiket el�zni �gy, hogy m�rges sikl�k viselked�s�t ut�nozz�k. N�melyik amerikai sikl�f�le m�g a fej�t is felemeli, mintha le akarna csapni, mik�zben fark�val a cs�rg�k�gy�ra jellemz� cs�rg�st ut�nozza.

Az avar alatt t�pl�l�lkot keres� termesz-dolgoz�k �gy sziszegnek, mint a k�gy�k, ha egy �llatot hallanak a k�zelben. Ez t�bbnyire el�g ahhoz, hogy elriassz�k az ellens�get.

A nagy pele a dar�zslepke fenyeget� z�mm�g�s�t ut�nozza, hogy menek�l�sre k�sztesse t�mad�j�t, ha az s�t�t kotor�k�ban r�t�r. 

Az egyik k�ll�sz�v� p�kfaj (Orbitelaridae) k�t olyan csom�t alak�t ki sz�v�sz�lakb�l a h�l�j�n, amelyek �gy n�znek ki, mint a p�k maga. A t�mad� mad�r az �lp�kra csap le.

Egyes �rtalmatlan lepkefajok az ehetetlen danaiszlepk�t ut�nozz�k. A mimikri ezen form�j�t Henry Walter Bates angol term�szettud�s fedezte fel. Els�k�nt � figyelte meg az ut�nz�snak ezt a form�j�t �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy az �rtalmatlan �llatfaj k�pes megv�deni mag�t azzal, hogy m�rges vagy rossz�z� fajnak tetteti mag�t. Nemcsak az ut�nz� lepk�nek v�lik el�ny�re a danaiszhoz val� hasonul�s. A danaisz-popu�ci�kon bel�l is l�teznek m�rges �s nem-m�rges egyedek. A danaisz herny��llapotban a kr�pinf�l�kb�l (pl. selyemk�r� �s m�reggyilok nev� n�v�nyek) t�pl�lkozik, melyek k�z�tt m�rgez�ek �s nem-m�rgez�ek is vannak. Ha egy mad�r olyan lepk�t fogyaszt, mely herny�kor�ban m�rgez� n�v�nyt fogyasztott, akkor rosszul lesz �s att�l fogva ker�l minden azonos mint�zat� lepk�t. A nem-m�rges danaiszlepk�k m�rges rokonaik t�k�letes m�sai.

                                                Danaiszlepke �s �rtalmatlan ut�nz�ja, a lonclepke (�lkir�ly-lepke)

L�teznek a madarak sz�m�ra teljesen �lvezhet� zeng�legyek, amelyek �gy n�znek ki, mint a darazsak. B�r nincs full�nkjuk, ellens�geik sz�r� rovaroknak n�zik �s messze elker�lik �ket. Ez a Bates-f�le mimikrire p�lda. Nem tudnak azonban minden madarat becsapni. A sz�rke l�gykap� p�ld�ul megeszi a zeng�legyet, m�ghozz� �gy, hogy nem t�vol�tja el a full�nkj�t, ahogyan azt egy dar�zzsal tenn�. A darazsak a mimikri m�sik form�j�b�l h�znak hasznot. A dar�zsf�l�k egyes nemeinek, p�ld�ul a kapar�darazsaknak (Sphegidae) ugyanolyan fekete-s�rga sz�n� a rajzolata, mint a jakablepke herny�j�nak. Ezek is �lvezik annak az el�ny�t, hogy nem ehet�k. Az a mad�r, amelyik megtanulta, hogy a jakablepke rossz�z� herny�j�t ker�lni kell, nem ny�l egyetlen dar�zshoz sem. Az ut�nz�s ezen form�j�t, amelyn�l k�l�nb�z�, azonban egyar�nt �lvezhetetlen fajok veszik fel ugyanazt a k�ls�t, M�ller-f�le mimikrinek nevezz�k.

                                                                              Zeng�l�gy �s dar�zs

          P�lda a M�ller-f�le mimikrire: Heliconius pillang�k ehetetlen, �s az als� sorban �rtalmatlan fajai

Vannak �llatok, melyek nem csup�n hasonl�tanak egy vesz�lyes fajhoz, annak  viselked�s�t is m�melik. A dar�zscinc�rek p�ld�ul nemcsak a darazsak figyelmeztet� sz�neit viselik magukon, hanem azok jellegzetes nyugtalan mozg�s�t imit�lva ide-oda repdesnek a levelek k�z�tt. Sok �jjelilepke ut�nozza a darazsak sz�n�t, s�t n�melyik m�g z�mm�gni is tud rep�l�s k�zben.

Egy d�l-amerikai t�cs�kfaj egy bizonyos dar�zsfajnak mind a toj�cs�v�t, mind j�l l�that� sz�nezet�t ut�nozza. Mozg�s k�zben csak �t l�b�t haszn�lja, a hatodikat potroha m�g� ny�jtja, mintegy toj�cs� l�tszat�t keltve. 

Sz�lh�mosok mindenhol akadnak, m�g az �ce�nok m�ly�n is. A vesz�lytelen b�r�ndhalak ugyanolyan cs�koz�s� k�ls�t alak�tottak ki, mint amilyet a gyilkos m�rg� szarvashalak. K�lsej�kben csup�n h�ti �sz�juk k�l�nb�zik. A szarvashal t�mpe uszonya ink�bb h�tul helyezkedik el, m�g a b�r�ndhal �ttetsz� �sz�ja a gerince ment�n fut v�gig. A b�r�ndhal nem rendelkezik a tetraodotoxin nev� idegm�reggel, amely a szarvashalat mind �llat, mind ember sz�m�ra hal�loss� teszi. Mivel a ragadoz�k ezt nem tudj�k, ink�bb elker�lik a b�r�nhalakat is. A b�r�ndhalak mimikrije azonban csak addig hat�sos, am�g kevesebben vannak, mint a szarvashalak. Ha egy ragadoz� m�r t�l sok nem m�rgez� ut�nzattal tal�lkozik, t�bb� aligha lehet becsapni. 

Forr�sok: Reader's Digest v�logat�s - A term�szet megfejtett titkai