Pleisztoc�n megafauna alatt azokat a nagytest� eml�s-, mad�r- �s h�ll�fajokat �rtj�k, amelyek a pleisztoc�n korszakban �ltek, de m�r nem �rt�k meg a holoc�nt (a jelenkort), illetve annak elej�n kihaltak. Minden f�ldr�sznek megvolt a maga jellegzetes megafaun�ja, de k�z�l�k csak Afrik�� maradt fenn a mai napig.

A pleisztoc�nben �lt �ri�sok elt�n�se a nagy kihal�sok egyik leg�rdekesebb tal�nya. A tud�sok h�rom f� elm�lettel pr�b�lj�k magyar�zni ezt a kihal�si hull�mot: a terjeszked� ember t�lzott vad�szata, kl�mav�ltoz�s �s j�rv�nyok is okozhatt�k.

Ma szinte csak Afrika jut esz�nkbe, ha a nagytest� �llatokra gondolunk. Ott van az elef�nt, az orrszarv�, a v�zil�, a bivaly, a zsir�f, az oroszl�n �s sz�mos m�s �llat. A pleisztoc�n id�szakban azonban nem csak egy-egy kontinens, vagy �l�hely tartott el �ri�si m�ret� �llatokat, hanem az eg�sz F�ld valamennyi l�tez� ter�let�re jellemz� volt. Nagyra n�ttek a szigetek �s a vizek �llatai is. A legismertebb �ri�s �llatok a j�gkorszaki �llatfajok, a mamut, az �ri�sszarvas, vagy a gyapjas orrszarv� voltak.  A pleisztoc�n megafauna legt�bb �llata eml�s. Csak kev�s madarat vagy h�ll�t tal�lunk k�z�tt�k.

Mi�rt alakultak ki egy�ltal�n mega m�ret� �llatok? A tud�sok t�bb elm�lettel igyekeznek ezt megv�laszolni. A pleisztoc�n hideg �ghajlata lehetett a nagytest� �llatok kifejl�d�s�nek egyik mozgat�rug�ja. A nagyobb testt�meg� �llatoknak ugyanis a testfel�lete kisebb a t�meg�kh�z viszony�tva. Ez azt eredm�nyezi, hogy a nagyobb �llatoknak kisebb a fajlagos h�lead�sa, azaz javul a test h�h�ztart�sa, ami kifejezetten el�ny�s a zord kl�ma alatt �l� fajokn�l. Ezt a jelens�get a ma �l� �llatokn�l is l�thatjuk. Az egym�ssal k�zeli rokons�gban �ll� eml�sfajok k�z�l a hideg �g�v alatt �l�k nagyobbak, a meleg �g�viek pedig a legkisebbek. �rdekes m�don a n�v�nyekn�l ez pont ford�tva van, n�luk a d�lebben �l� fajok a nagyobbak. A megafauna kialakul�s�nak m�sik fontos oka a t�pl�l�k t�p�rt�k�nek a megv�ltoz�sa, ami szint�n klimatikus okokra vezethet� vissza. A j�gkorszak alatt a nagy t�meg� j�gk�pz�d�s miatt cs�kkent a k�rforg�sban l�v� v�z mennyis�ge, ez�ltal sz�razabb� v�lt az �ghajlat. Ez az erd�s ter�letek cs�kken�s�hez �s a f�ves ter�letek n�veked�s�hez vezetett. A f� korl�tlan mennyis�gben �llt rendelkez�sre a n�v�nyev�k sz�m�ra. Az egyre nagyobbra n�v� n�v�nyev�k m�g�tt a ragadoz�k sem maradhattak le, hamarosan �j, f�lelmetes h�sev�k l�ptek sz�nre. A f�f�l�k t�k�letes t�pl�l�kforr�st jelentettek a n�v�nyev�knek. A f�f�l�k t�panyagtartalmuk jelent�s r�sz�t lelegel�s ut�n is meg�rzik, �s �jra tudnak hajtani, �gy folyamatos t�panyag-ut�np�tl�st jelentenek az �llatok sz�m�ra. A h� al�l kikotorva is �lelm�l szolg�lhatnak az �llatoknak.

Eur�zsia �ri�sait a k�vetkez� fajok alkott�k: barlangi medve, barlangi oroszl�n, gyapjas orrszarv�, gyapjas mamut, �ri�sszarvas, sztyeppei b�l�ny, r�nszarvas. Az ut�bbiak egy-egy eldugott helyen meg�rt�k a t�rt�nelmi id�k hajnal�t. Nyugat-Szib�ri�ban az �ri�sszarvasnak az i.e. 6. �vezredre dat�lt maradv�nyait is megtal�lt�k. Az �szakkelet-szib�riai Vrangel-szigeten pedig csak az i. e. 2. �vezred k�zepe k�r�l halt ki a gyapjas mamut helyileg kialakult t�rpe v�ltozata. Ma Eur�pa legnagyobb �llata a barna medve �s az eur�pai b�l�ny.

Az elef�ntf�l�k fejl�d�se a Duna-glaci�lis korszak idej�n v�lt kett�, amikor a d�li �gak kisebb termet�ek lettek, m�g az �szakiak hatalmasra n�ttek. Ennek oka legnagyobb val�sz�n�s�ggel a testfel�let–t�meg ar�ny�nak a h�m�rs�kleti viszonyokra n�zve kedvez� v�ltoz�sa lehetett. A nagyobb termet� eml�s�k ugyanis k�nnyebben k�pesek testh�m�rs�klet�ket fenntartani.

Bizonyos �rtelemben a megafaun�hoz lehet venni a mintegy 28 000 �ve elt�n� neanderv�lgyi embert is, mivel egyes elk�pzel�sek szerint kihal�s�hoz akt�van j�rult hozz� a modern ember.

Amerika �llatvil�g�nak gazdags�ga a mai Afrik��val vetekedett: tevef�l�k (nyugati teve, hossz�fej� l�ma), l�f�l�k (nyugati l�, mexik�i l�), antilopok, r�vidfej� medve, �szak-amerikai tap�r, hossz�szarv� b�l�ny, sztyeppei b�l�ny, kardfog� macsk�k: amerikai oroszl�n, �szak-amerikai gep�rd, valamint f�ldi lajh�rok, �ri�slajh�r, �ri�sfarkas, �ri�sh�d, �ri�skondor. �szak-Amerik�ban 3 �selef�nt-f�le is �lt: a masztodon (Mamut americanum), a kolumbiai mamut (Mammuthus columbi) �s a h�res gyapjas mamut (Mamuuthus pirmigenius).

Ma az amerikai kontinens legnagyobb �llata az amerikai b�l�ny �s a sz�rke medve (grizzly). �rdekes m�don a mai farkas-, teve- �s l�f�l�k �szak-Amerik�ban alakultak ki. A lovak azonban kipusztultak, csak a spanyol konkviszt�dorokkal jelentek meg �jb�l Amerika f�ldj�n. A tevef�l�k n�h�ny faja D�l-Amerik�ban azonban fennmaradt: a l�ma, a vikunya, az alpaka �s a guanak�.

D�l-Amerika pelisztoc�nkori �llatvil�ga viszonylag fiatal volt: a f�ldr�sz a kr�ta id� sor�n v�lt k�l�n Afrik�t�l (kb. 100 milli� �vvel ezel�tt), �gy az az�ta eltelt �vmilli�k alatt saj�ts�gos (endemikus) �llatvil�ga alakult ki (p�ld�ul vend�giz�letesek, vagy ragadoz� �ri�smadarak). Ennek az �llatvil�gnak a fejl�d�s�ben fordul�pontot jelentett, hogy a plioc�n sor�n, kb. 3 milli� �vvel ezel�tt l�trej�tt a Panama-f�ldh�d �gy a fejlettebb �szak-amerikai fajok sok d�l-amerikai faj kihal�s�t okozt�k, viszont sz�mos d�l-amerikai faj is eljutott �szak-Amerik�ba (nagy amerikai faunacsere). Ma a d�l-amerikai fajok mintegy fele �szak-Amerik�b�l sz�rmazik.

D�l-Amerika jellegzetes n�v�nyev� �ri�sai voltak a buzog�nyszer� farokkal �s p�nc�llal ell�tott �statuk, a Glyptodontid�k. A legnagyobb k�z�l�k a Doedicurus volt, hossza megk�zel�tette a 4 m�tert. A Glyptotherium kicsit kisebb volt, 3 m�teres. A csalitosokat hatalmas f�ldilajh�rok j�rt�k, a Megatherium americanum felegyenesedve 6 m�ter magas volt. A pleisztoc�n folyam�n �tv�ndorolt �szak-Amerik�ba is. A legnagyobb ragadoz� eml�s a Smilodon populator volt, mely 120 cm marmagass�g�val a korszak legnagyobb macskaf�le volt, m�g az �szak-Amerik�ban honos rokona, a kardfog� tigrisn�l (Smilodon fatalis) is nagyobbra n�tt.

Ausztr�li�ba nem jutottak el a m�hlep�nyes eml�s�k, ez�rt ott vir�gkorukat �lt�k a toj�srak� eml�s�k �s az ersz�nyesek. N�v�nyev� �ri�s ersz�nyesek (p�ld�ul Zygomaturus trilobus, Palorchestes-f�l�k), amelyek k�z�l egyes fajok p�ld�nyai a mai orrszarv�ak m�ret�t is el�rt�k (pl. Diprotodon australis). Ezeknek a ma is �l� rokonai a vombatok �s a koal�k.

A ragadoz�k k�z�l eml�t�st �rdemel az ersz�nyes oroszl�n (Thylacoleo carnifex), amely a mai afrikai oroszl�nokhoz hasonl� m�ret� ragadoz� volt �s n�v�nyev� ersz�nyesekre vad�szott.

Kb. 50 nagy test� kengurufaj, k�z�l�k a Procoptodon goliah mintegy 200 kg-os testt�meg�vel k�t �s f�lszer volt nehezebb a ma �l� v�r�s �ri�skengurun�l. Egyes kengurufajok pedig ragadoz�k voltak!

Ausztr�li�ban �ltek m�g hatalmas mad�r-, illetve h�ll�fajok is, mint p�ld�ul 3 m magass�got �s kb. 500 kg t�meget el�r� r�pk�ptelen �ri�smadarak (Dromornitidae-csal�d k�pvisel�i) �s a komod�i var�nuszn�l k�tszer-h�romszor nagyobb �ri�sgy�k, a Megal�nia, egy Volswagen Bog�r m�ret� szarvas �ri�stekn�s (Meiolania), valamint egy 5 m hossz� �ri�sk�gy�, a wonambi. Ma Ausztr�lia legnagyobb �llata (�s F�ld�nk legnagyobb ersz�nyese) a v�r�s �ri�skenguru.

Az ausztr�l megafauna kihal�s�t egyesek szerint a bennsz�l�ttek �get�ses vad�szata okozhatta. Az ausztr�l bennsz�l�ttek viszonylag kevesen voltak �s (legal�bbis az els� eur�paiak megjelen�sekor) m�g a nyilat sem ismert�k: ez�rt b�r megjelen�s�ket „meg�rezhette” a megafauna, de tal�n v�gzetesen m�g nem rend�lt meg ett�l.

�j-Z�landon az eml�s�ket csak n�h�ny denev�rfaj k�pviselte, nagym�ret� h�ll�k sem �ltek a szigeteken: �gy a sz�razf�ldi gerinces fajok nagy r�sz�t a madarak adt�k. Mintegy t�z r�pk�ptelen moa-faj �lt a k�t szigeten: k�z�l�k a „legkisebbek” alig 1 m�ter magasak �s 18 kg t�meg�ek voltak, a legnagyobbak magass�ga pedig el�rte a 3 m�tert, t�meg�k pedig a 230 kg-ot. Ennek a k�l�n�s �kosziszt�m�nak a cs�csragadoz�ja egy �ri�si sashoz hasonl� ragadoz�mad�r (Haast-f�le sas) volt, amely a leveg�b�l vad�szott a mo�kra.

Madagaszk�ron gorilla m�ret� �ri�si makik, teh�n nagys�g� „t�rpe” v�zilovak, �ri�si sz�razf�ldi tekn�s�k �s hatalmas elef�ntmadarak �ltek (az ut�bbiak k�z�l n�melyek magass�ga el�rte a 3 m�tert, t�mege pedig a 450 kg-ot �s futball-labda nagys�g� toj�saik voltak). Ma a hatalmas, franciaorsz�gnyi szigeten nem �l 10 kg-n�l nagyobb testt�meg� �shonos �llat, �s a ma �l� makik mind kism�ret�, �jszakai �letm�dot folytat� �llatok.

�j-Kaled�nia szigete �ri�smadaraknak, sz�razf�ldi tekn�s�knek �s krokodiloknak adott otthont.

A Hawaii-szigeteken r�pk�ptelen �ri�sludak �ltek.

Mauritius sziget�nek r�pk�ptelen �ri�sgalambja, a mauritis szigeti dod� pedig csak n�h�ny sz�z �ve halt ki.

A F�ldk�zi-tengernagyobb szigetein (p�ld�ul Ciprus, Kr�ta, Szic�lia, Szard�nia �s M�lta) t�rpev�zilovak, p�ni m�ret� t�rpeelef�ntok (p�ld�ul Loxodonta falconeri) �s �ri�shatty�k �ltek.

A pleisztoc�n v�g�n vil�gszerte v�ratlanul nagyon hamar elt�ntek a megafaun�k. Ennek a kihal�si esem�nynek az okai nem teljesen tiszt�zottak m�g. Sokan a terjeszked� emberis�get tartj�k felel�snek. Az ember egyar�nt versengett az �l�helyek�rt a nagytest� �llatokkal. Vad�szatukkal, k�s�bb pedig a f�ldm�vel�s elterjed�s�vel egyre nagyobb ter�leteket h�d�tottak meg maguknak, ez�ltal cs�kkentve az �llatok term�szetes �letter�t. N�mely kutat� j�rv�ny-elm�lettel �llt el�. Szerint�k az ember olyan v�rusok �s bakt�riumok hordoz�ja volt, amelyek megfert�zt�k �s a kihal�sig megtizedelt�k az �llatfajokat. A magyar�zat val�sz�n�leg �sszetett. A kl�mav�ltoz�s, a felmeleged�s is igen nagym�rt�kben hathatott az �l�vil�gra.

A k�s� pleisztoc�n kihal�si hull�m mintegy 40-10 000 �vvel ezel�tt j�tsz�dott le, viszont az id�intervallumon bel�l az egyes f�ldr�szeken m�s �s m�s id�pontokban:

Ausztr�li�ban mintegy 40 000 �vvel ezel�tt;

Eur�p�ban mintegy 12 000 �vvel ezel�tt;

Amerik�ban mintegy 11 000 �vvel ezel�tt;

Madagaszk�ron mintegy 1500 �vvel ezel�tt;

�j-Z�landon csup�n 800 �vvel ezel�tt.