A vil�gon tal�lhat� �llatok k�z�l a m�ly tengerekben �s �ce�nokban �l a legt�bb vil�g�t� faj. A vaks�t�tben az �llatok semmilyen term�szetes f�nyforr�sra nem sz�m�thatnak, ez�rt saj�t f�nyforr�st �ll�tanak el� a k�nnyebb t�j�koz�d�s �rdek�ben. Ismerj�k meg a leg�rdekesebb �s legismertebb fluoreszk�l� �llatokat.

A Csendes-�ce�nban honos krist�ly med�za fizikai ingerek hat�s�ra vil�g�t. A med�za csup�n 10-20 cm hossz� �s z�ldesk�ken vil�g�t a s�t�tben. Szervezet�nek vil�g�t� anyagait brit tud�sok r�kos sejtek kimutat�s�ra haszn�lj�k. 1961-ben ebb�l a fajb�l izol�ltak el�sz�r fluoreszk�l� anyagokat. K�t tud�s, egy jap�n �s egy amerikai 2008-ban Nobel d�jat vehetett �t a kutat�sai�rt. A V�r�s-tengerben, F�ldk�zi-tengerben �s az Atlanti-�ce�nban �l� v�r�s med�za is vil�g�t. A v�z turbulenci�j�nak seg�ts�g�vel �ll�tja el� a f�nyeket �s ennek megfelel�en fel-felvillan a f�nye �sz�s k�zben.

Az egyik legszokatlanabb m�lytengeri vil�g�t� �llat a v�mp�rkalm�r. A polipok �s tintahalak k�zeli rokona, a l�basfej�ek k�z� tartozik. �ldozatait a cs�pjain tal�lhat� f�nyl� pontokkal vonzza mag�hoz. A v�mp�rkalm�r val�s�gos �l� k�v�let, m�r a harmadid�szakban is l�tezett, de csup�n 100 �ve fedezt�k fel. �letm�dja is szokatlan: az egyetlen l�basfej�, amely felhagyott az akt�v ragadoz� �letm�ddal, ugyanis els�sorban boml� szerves anyagokkal, d�g�kkel �s m�s �llatok �r�l�k�vel t�pl�kozik.

Az eur�pai horg�szhal Eur�pa �s Afrika parti vizeiben, 2-3 m m�lys�gt�l 550 m m�lys�gig fordul el�. Test�hez viszony�tva hatalmas feje van, �sz�i cs�kev�nyesek. T�pl�l�kszerz�skor nincs sz�ks�ge a gyorsas�gra, fen�klak� �letm�dot folytat. A h�t�sz�j�b�l egy "csalibotra" eml�keztet� r�d fejl�d�tt ki, amely vil�g�t �s odavonzza a k�v�ncsi halakat. A horg�szhal ide-oda mozgatja a csalit, majd az oda�sz�, k�nny� pr�d�t rem�l� halakat bekebelezi.

Az �ce�nokban �lnek planktonikus �l�l�nyek, apr� krillek is, melyek f�nyt bocs�tanak ki. A vil�g�t�snak szerepe lehet a t�j�koz�d�sban, a p�rkeres�sben �s az egym�s k�z�tti kommunik�ci�ban is. A tud�sok azt is felt�telezik, hogy a fel�lr�l j�v� f�ny elleni megnyilv�nul�sk�nt a ragadoz�k elleni �lc�z�sban is szerepe van.

A legismertebb fluoreszk�l� �llat a mindenki �ltal ismert szentj�nosbog�r. Ezek a bogarak akaratlagosan k�pesek kivil�g�tani test�k h�ts� szelv�nyeit. A vil�g�t�szervek a potroh v�g�n foglalnak helyet a hasoldalon. A s�rg�sz�ld f�ny k�miai �ton j�n l�tre. Ehhez oxig�n, vaz, luciferin �s egy lucifer�n nev� enzim sz�ks�ges. Ha a rovar megszak�tja az oxig�nfelv�telt, a vil�g�t�s kialszik. Az ivar�r�st k�vet�en csendes ny�ri est�ken a sz�rnyas h�mek vil�g�tva rep�lnek, hogy p�rt tal�ljanak maguknak. D�l-Amerik�ban is �l egy vil�g�t� rovar, a Pyrophorus noctilucus, melyet a bennsz�l�ttek kis ketrecekbe gy�jtenek �s l�mp�sk�nt haszn�lnak.

A legelk�peszt�bb vil�g�t� �llatok tal�n a skorpi�k. UV f�nyn�l ugyanis z�lden vil�g�tanak. A tud�sok m�g vitatkoznak ennek okain. Egyesek szerint v�letlen, m�sok vegyi reakci�kra hivatkoznak. Olyanok is akadnak, akik szerint a skorpi�k �gy vonzz�k a zs�km�nyukat. Az is lehet, hogy a skorpi�k �gy kommunik�lnak vagy ismerik fel fajt�rsaikat. Az Oklahomai Egyetemen �jszer� magyar�zattal �lltak el�: a skorpi�k �t tudj�k v�ltoztatni a hold-vagy csillagf�nyt arra a sz�nre, amit a legjobban l�tnak, vagyis a k�kesz�ldre. Ez megmagyar�zhatn�, hogyan lehet olyan hihetetlen�l �rz�keny a szem�k, hogy a F�ldre �jszaka es� minim�li csillagf�nyt �s hasznos�tani tudj�k.  A skorpi�k t�bbs�ge sivatagban �l �s rejt�zk�dik a f�ny, a ragadoz�k el�l. A s�t�t rejtekhelyek megtal�l�s�ban is seg�thet a f�ny�rz�kenys�g�k. A tud�sok t�bb tucat sivatagi skorpi�t vizsg�ltak meg k�l�nf�le hull�mhossz� f�nyekkel. B�r teljesen s�t�t volt, az �llatok k�nnyen megtal�lt�k a b�v�helyeket. Ak�r egy f�ldre hullot falevelet is �rz�kelni tudnak a s�t�tben. Sz�mos vizsg�lat ut�n arra jutottak, hogy a skorpi�k teste felfogja a fotonokat az UV sug�rz�s hull�mhosszain. Ezt z�ld f�nny� alak�tj�k, amit az idegrendszer�k dolgoz fel. Ennek ok�t m�g nem siker�lt megv�laszolni. Tal�n a szemeiken k�v�l ezt a rendszert haszn�lj�k k�rnyezet�k felt�rk�pez�s�hez. Tov�bbi k�s�rleteket v�geztek bek�t�tt szem� skorpi�kkal. Az �llatok akkor is megtal�lt�k a rejtekhelyeket �s reag�ltak a z�ldes f�nyre, amikor a szem�kkel nem l�ttak.

Forr�sok:

3. �vezred 2013 okt�beri sz�m

http://borostyan.net/2012/10/02/vilagito-allatok/