Szeptemberi blogbejegyz�semet a F�ld legnagyobb ragadoz� eml�seinek, a medv�knek szentelem.

A medv�k k�z� 5 nem �s 8 faj tartozik. A medvef�l�k nagytest�, lomha mozg�s� ragadoz� �llatok, melyek vad�szatkor igen f�rg�k tudnak lenni. Fej�k nagy, orruk megny�lt, farkuk visszafejl�d�tt. A vil�gon sok helyen megtal�lhat�k Eur�zsi�ban �s Amerik�ban. Afrik�ban, Ausztr�li�ban �s az Antarktiszon nem �lnek medv�k. 

A mai medv�k �sei 20-25 milli� �vvel ezel�tt �ltek. Amphycyonnak, „kutyamedv�nek” nevezik �ket. �gy n�ztek ki, mintha egy kistest� medv�t �s egy nagytest� kuty�t kereszteztek volna. Mancsuk sz�les, kopony�juk viszont kutyaszer� volt. Bel�l�k alakult ki 3 ma ismert alcsal�d. A legnagyobb faj, az Amphycyon major hasonl�tott a mai ragadoz�khoz: hossz� macskaszer� h�t �s farok, sz�les medveszer� talp, amelyen nem visszah�zhat� karmok �ltek, �s kutyaszer� koponya, amelyben sz�mos fog �lt. Az �llat hatalmas volt, a h�mek testt�mege k�r�lbel�l 181,2 kg lehetett. Lehets�ges, hogy akt�v vad�sz volt, ink�bb lesb�l t�madhatott �ldozataira, mintsem �ld�zte �ket. A h�mek testhossza 150 centim�ter, a n�st�nyek� k�r�lbel�l 135 centim�ter lehetett.

1,5 milli� �vvel ezel�tt kezd�d�tt a modern kori medv�k t�rt�nete. A barlangi medve (Ursus spelaeus) 250-300 ezer �ve jelent meg Eur�p�ban. Elnevez�se onnan sz�rmazik, hogy csontjait f�leg eur�pai barlangokban tal�lt�k meg igen nagy sz�mban. Ez arra utal, hogy t�bb id�t t�lthetett barlangokban, mint a mai barnamedve, amely csup�n a t�li �lom id�szak�ra keres v�dett �reget. A barlangi medve Eur�pa-szerte el�fordult �s 27 ezer �vvel ezel�tt, a j�gkorszak alatt halt ki. T�bbnyire veget�ri�nus �trenden �lt, s�lya az 1 tonn�t is el�rhette. Kihal�s�t a hirtelen leh�lt �ghajlat okozhatta, s az, hogy a hideg kipuszt�totta a gy�m�lcs�ket, n�v�nyeket, di�kat, melyekkel a medve t�pl�lkozott. A barlangi medv�k t�bb von�sa k�l�nb�z�tt a mai barnamedv�kt�l: harmad�val voltak nagyobbak n�la; test�kh�z k�pest nagyobb fej�k volt dombor� homlokkal; v�gtagjaik r�videbbek, de vaskosabbak voltak. A barnamedv�khez hasonl�an mindenev�k lehettek: vagyis f�leg k�l�nf�le n�v�nyekkel, bogy�kkal t�pl�lkozhattak, de ha szer�t ejthett�k, akkor nem vetett�k meg a h�st sem. Maxim�lis �letkoruk 20 �v k�r�l lehetett.

A valaha �lt egyik legnagyszer�bb �s legf�lelmetesebb medvefaj az amerikai r�vidfej� medve (Arctodus) volt. Szokatlanul r�vid orra volt, emiatt egy bulldogra hasonl�tott. Marmagass�ga 1,5 m, fel�gaskodva a h�mek 3,4 m magas volt. S�lya 700-800 kg volt, de ak�r 1 tonn�s p�ld�nyok �s el�fordulhattak. A mai barnamedv�n�l sokkal karcs�bb l�bakkal rendelkezett, k�l�n�sen mells� l�bai voltak megny�ltak. A megtal�lt fosszili�k alapj�n a tud�sok f�lelmetes ragadoz� k�p�t festik le. A r�vidfej� medve gyakran elvehette m�s ragadoz�k zs�km�ny�t, p�ld�ul �sszet�z�sbe ker�lhetett a h�rhedt kardfog� tigrissel, az �ri�s farkassal �s oroszl�nnal is. Kihal�sa a j�gkorszak v�g�n �sszef�gghetett a nagytest� n�v�nyev�k elt�n�s�vel.

R�vidfej� medve

Az Ursinae alcsal�dba az al�bbi fajok tartoznak: p�paszemes medve, �rv�s medve, fekete medve, barnamedve, ajakos medve, mal�j medve, jegesmedve.

A p�paszemes medve (Tremarctos ornatus) nev�t a szeme k�r�l tal�lhat� s�rg�sfeh�r, szem�vegre hasonl�t� mint�zatr�l kapta, amely n�h�ny �llatr�l hi�nyozhat, m�sokon tov�bbi foltokkal, s�vokkal eg�sz�lhet ki. Sokat m�szik f�ra, s�t m�g a kaktuszokra is felkapaszkodhat azok gy�m�lcs��rt. N�ha a vetem�nyeseket is megd�zsm�lja. �l�helye D�l-Amerika. Mag�nyosan vagy csal�di k�tel�kben �l. T�pl�l�ka p�lmaf�l�k �s kaktuszok term�se �s levele, gy�m�lcs�k, mogyor�f�l�k, rovarok, d�g�k �s kisebb �llatok. A p�paszemes medve a fogs�gban 20-25 �vig �l.

Az �rv�smedve (Ursus thibetanus) �zsi�ban honos (Jap�n, Taiwan, Himal�ja). Nev�t s�rg�sfeh�r, V-alak� mells�vj�r�l kapta. Angol nyelvter�leten azonban „himal�jai feketemedv�nek” nevezik. Elterjed�sei ter�lete s�r�n lakott, ez�rt gyakran �sszet�z�sbe ker�l az emberrel. Az �rv�s medve kit�n�en m�szik f�ra, nem t�l nagy termete r�v�n a magas koron�k k�z�tt is �p�t mag�nak lakhelyet. �letm�dja szerint ragadoz�, de mint a legt�bb rokona sz�vesen elfogyaszt minden n�v�nyi t�pl�l�kot, �s n�ha a d�g�ket is megeszi. N�ha be�ri bogy�kkal, gy�m�lcs�kkel, kisebb gerinctelenekkel, vagy l�pesm�zzel, esetleg kisebb r�gcs�l�kkal, szarvasokkal, m�skor egy-egy szarvasmarh�t, juhot ragad el, s e kedvtel�se miatt nem t�l n�pszer� a helyb�li lakoss�g k�r�ben. Gyakran ker�l �sszet�z�sbe az emberekkel, n�ha el�fordulnak hal�los kimenetel� balesetek is, amelyeket medve okoz. Ennek ellen�re maguk az emberek, k�zvetlen�l vagy k�zvetett m�don j�val t�bb �rv�smedve pusztul�s�t okozz�k.

A feketemedve, m�s n�ven barib�l (Ursus americanus) �szak-Amerik�ban terjedt el. Sz�rzete nem mindig fekete, vannak csokol�d�barna, s�t fah�jsz�n� egyedek is. Elterjed�sei ter�lete sok helyen egybeesik a grizzly�vel, ez�rt a 2 faj k�z�tt gyakori a verseng�s. Kanad�ban 330 ezer, Alaszk�ban 150 ezer, az Egyes�lt �llamokban pedig 200 ezer egyed �l. Az embert is megt�madja, b�r ez nem jellemz�. Ismertek s�lyos balesetek, amikor a kempingez�kre �s kir�ndul�kra t�madtak a medv�k. Nagyon j� �sz�, de a legjobban a k�sz�shoz �rt. Pillanatok alatt fenn terem a legmagasabb f�n is. Elmondhat�, hogy �gyesebb, mint a barnamedve, b�r ugyanezek a mutatv�nyok ez ut�bbinak sem esnek nehez�re. Ugyan�gy a k�t l�bra �ll�s is megszokott mindk�t fajn�l, csakhogy a feketemedve talpa r�vid, �gy nehezebben tudja megtartani ezt a helyzetet.

A barnamedve (Ursus arctos) a legsz�lesebb elterjed�s� medvefaj: Eur�zsi�ban �s �szak-Amerik�ban is �shonos. Ez az�rt lehets�ges, mert a j�gkorszaki alacsony tengerszint miatt a medv�k �t tudtak s�t�lni a mai Bering-szoroson. A barnamedv�nek t�bbf�le v�ltozata, alfaja van: a K�rp�tokban is megtal�lhat� eur�pai barnamedv�n k�v�l a grizzly, a kodiakmedve �s a kamcsatkai barnamedve tartozik az ismertebbek k�z�. Mind k�z�l a kodiakmedve a legnagyobb, a jegesmedve ut�n � a legnagyobb test� sz�razf�ldi ragadoz�. Hossza 2,8 m, marmagass�ga, 1,4 m. A kifejlett h�mek fel�gaskodva el�rik a 3 m�tert. A barna medve b�rmelyik napszakban lehet akt�v, de rendszerint reggel �s este t�pl�lkozik, a nap t�bbi r�sz�t pedig fedez�k�ben t�lti. Ehhez t�bbnyire egy m�lyed�st �s mag�nak, �s belefekszik. T�bb sz�z kilom�tereket is bek�borol egy �v alatt, mindig az adott �vszakban legt�bb t�pl�l�kot k�n�l� ter�leteket keresve.

A barna medv�kre nem jellemz� a terrirtori�lis viselked�s, az egyedek �tvonalai gyakran �tfedik egym�st. Alapvet�en mag�nyos �llatok. A n�st�ny medv�k a 10–30 napig tart� term�keny id�szakban t�bb h�mmel is p�rosodhatnak. A h�mek megk�zdenek egym�ssal a p�rosod�s jog��rt, �s a nyertes 1–3 h�tig igyekszik is v�deni a megszerzett n�st�nyt.

Legink�bb m�jus �s j�nius k�z�tt p�rzanak, viszont a megterm�keny�tett petesejt be�gyaz�d�sa rendszerint 5 h�napot, vagyis a t�li nyugalmi id�szak kezdet�ig k�sik, a vemhess�g ezut�n 6–8 hetes, vagyis a gy�moltalan, csupasz �s vak k�lyk�k (rendszerint 2-3) t�len sz�letnek meg. A kezdetben mind�ssze 340–680 grammos bocsok gyorsan fejl�dnek: 3 h�napos korukra m�r 15 kg-osak, �s a 6. h�napban el�rik a 25 kg-ot. 18–30 h�napos korukig szopnak, de 5 h�napos koruk ut�n m�r nem csak anyatejen �lnek. A fiatalok legal�bb a m�sodik tavaszig anyjukkal maradnak, de a legt�bbsz�r 3–4 �vig egy�tt �lnek. A h�m medv�k nem vesznek r�szt az ut�dok gondoz�s�ban, s�t, kifejezetten vesz�lyeztetik azokat. Nem csoda, hogy az anyamedve rendk�v�l agressz�ven l�p fel minden v�lt �s val�s t�mad�val szemben. Ilyenkor k�l�n�sen vesz�lyes lehet az emberre is. A n�st�ny csak akkor lesz �jra fogamz�k�pes, ha a k�lykei elhagyj�k, vagy id� el�tt elpusztulnak, ez magyar�zza a h�mek gyilkos sz�nd�kait.

Barnamedve

Az ajakos medve (Melursus ursinus) elnevez�se k�l�nleges alkalmazkod�s�ra utal. �zsi�ban honos. Ugyanis rendk�v�l mozg�kony, el�retolhat� ajka �s mozg�kony orra seg�ts�g�vel f�r hozz� a kedvenc eledel�t alkot� termeszekhez. A fels� �llkapocs el�ls� k�t metsz�foga hi�nyzik, ami az �llatot alkalmass� teszi arra, hogy a termeszeket a sz�j�reg�ben keltett v�kuum seg�ts�g�vel kiszippantsa od�jukb�l. Az ajakos medve mag�nyos, kiv�ve a n�st�nymedv�t, amikor kicsinyeit gondozza, �jjel akt�v. T�pl�l�ka termeszek �s hangy�k, gy�m�lcs�k, m�z, magok, sz�nt�f�ldi n�v�nyek, kis�llatok �s �llati tetemek. Az �llat legfeljebb 30 �vig �l. Az ivar�retts�get 3–4 �ves korban �ri el. A p�rz�si id�szak �szakon j�niusban, d�lebbre eg�sz �vben tart. A vemhess�g 7 h�napig tart, ennek v�g�n 1–3, �ltal�ban 2 ut�d j�n a vil�gra. A fiatal �llatok 2–3 �ves korukig a n�st�nnyel maradnak.

Az ajakos medve elterjed�si ter�let�nek �szaki r�sz�n ny�r elej�n szaporodik, d�lebbre viszont eg�sz �vben. A h�m – a t�bbi medvefajt�l elt�r�en – csak egy n�st�nnyel p�rosodik, �s csak ritk�n ker�l �ssze�tk�z�sbe riv�lisaival. Ez�rt nem sz�ks�ges, hogy t�l nagy termet� legyen; nem is sokkal nagyobb a n�st�nyn�l. A bocsok, amint el tudj�k hagyni a barlangot, anyjuk h�t�ra kapaszkodnak, aki �gy cipeli mag�val �ket. N�h�ny h�t m�lva �n�ll�bb� v�lnak. Az anyamedve vesz�ly eset�n elsz�ntan v�di ut�dait. Az ajakos medve kor�bban el�g elterjedt faj volt, b�r a medvet�ncoltat�shoz mindig is fogtak be bocsokat, majd azokat felnevelt�k. Az vadon �l� ajakos medve el�gg� t�mad� kedv� �llat, �gy nem h�borgatt�k az emberek feleslegesen.

A mal�j medve (Helarctos malayanus) a val�di medvef�l�k csal�dj�nak legkisebbike. �zsi�ban terjedt el. A kifejlett �llat mrmagass�ga 70 cm, testt�meg�k pedig t�bbnyire 65-75kg. Sz�rzete is igen r�vid: �gy alkalmazkodott a forr�, de nedves tr�pusi kl�m�hoz. �ltal�ban �jjel akt�v, a nappali �r�kat pihen�ssel, alv�ssal �s napf�rd�z�ssel t�lti. Angol nyelvter�leten ez�rt „napmedv�nek” h�vj�k. A legt�bb medv�hez hasonl�an, ez a faj is mindenev�, term�seket �s m�s n�v�nyi r�szeket, valamint �llatokat egyar�nt fogyaszt. Az ut�bbiak k�z�l is az �zeltl�b�ak a kedvencei, melyeket hossz� nyelv�vel �r a f�k odvaiban, vagy a termeszv�rakban. A m�zet szint�n nagyon szereti. Kisebb gerinceseket, gy�kokat, madarakat �s r�gcs�l�kat egyar�nt fogyaszt, de a d�gre is r�j�r. A mez�gazdas�gi ter�letek gyarapod�s�val egyre t�bbsz�r r�j�r a termesztett n�v�nyekre is, p�ld�ul a ban�n�ltetv�nyeket d�zsm�lja el�szeretettel. Azonban a t�pl�lkoz�si szok�saival jelent�s hasznot is hajt.

Kis termete ellen�re az egyik legagressz�vebb medvefaj, r�ad�sul a szemfogai is hosszabbak legt�bb medv��n�l (az �trendj�t ismerve ez a t�ny el�g meglep�). �gy tartj�k, hogy azon kev�s �llat k�z� tartozik, amelyik minden provok�ci� n�lk�l r�t�madhat az emberre, �gy a d�lkelet-�zsiai dzsungelek egyik legvesz�lyesebb ragadoz�j�nak sz�m�t. M�g �l�hely�nek cs�csragadoz�i, tigrisek, leop�rdok �s �ri�sk�gy�k sz�m�ra is kem�ny ellenf�l, fordul�konys�g�nak k�sz�nhet�en m�g akkor is meg tudja harapni t�mad�j�t, ha az m�r f�l�be ker�lt. Ennek ellen�re t�bb esetet is feljegyeztek, amikor mal�j medve 6-7 m�teres kock�s pitonnak esett �ldozat�ul, a kutat�k felt�telez�se szerint azok �lmukban lept�k meg �ldozataikat.

A jegesmedve (Ursus maritimus) a legnagyobb test� sz�razf�ldi ragadoz� �s egyben a leghidegebb vid�ken �l� faj is. A nagyobb test ugyanis nehezebben h�l ki. �l�helye az �szaki-sarkvid�k. Az �sszes t�bbi medv�n�l j�val nagyobb: hossza: 2,5-3 m, marmagass�ga 1,4 m, s�lya 400-700 kg. Bund�ja t�m�tt sz�r�, az eml�s�k k�z�l a legjobban a jegesmedve bund�ja h�szigetelt. Nem alszik t�li �lmot �gy, mint a t�bbi medve. �lland�an v�ndor�ton van. Zs�km�ny ut�n kutatva ak�r 70 km-es t�vols�got is k�pes megtenni. A medv�k k�zt � a legjobb �sz� �s a legjobb hal�sz is, gyakran zs�km�nyol tengeri �llatokat, f�k�t, rozm�rt, delfint. A jegesmedve kiv�l�an alkalmazkodott az �szaki sarkvid�k hideg�hez. Bund�ja olyan j�l szigetel, hogy a jegesmedve gyakorlatilag nem vesz�t h�t az orr�nak fel�let�t lesz�m�tva, h�kamer�val majdnem �szrevehetetlen a hideg t�jban. Ez okozza azonban sebezhet�s�g�t is, meleg id�ben sem k�pes h�t leadni �s m�r viszonylag alacsony h�m�rs�kleten is h�gut�t kap. A h�szigetel�sben nemcsak vastag bund�j�nak jut kiemelked� szerep, hanem a b�r alatti zs�rr�tegnek is, amely egy-egy b�s�ges id�szakot k�vet�en t�bb cm vastag is lehet. A zs�rr�teg nemcsak h�szigetel�st, vagy mechanikai v�delmet jelent az �llat sz�m�ra, hanem tartal�k t�panyagforr�st is a zs�km�nyban sz�k�s id�szakokra. Bund�ja val�j�ban nem egybef�gg� feh�r, hanem optikai csal�d�sk�nt a f�nyvisszaver�d�s miatt l�tjuk annak. A feh�r sz�rsz�lak k�zt �reges, �tl�tsz� sz�lak helyezkednek el. Szerep�k, hogy �tengedj�k a napsugarakat a jegesmedve b�r�re. Alatta a b�re fekete, �gy elnyeli a nap h�j�t, ami l�tfontoss�g� a zord k�rnyezetben. Az �reges sz�rsz�lak abban is seg�tenek az �llatnak, hogy �sz�s k�zben nagyobb legyen a felhajt�ereje. A jegesmedve bund�ja �s zs�rja az ember figyelm�t is felkeltette, s emiatt az �szaki eszkim�k m�r �vezredek �ta vad�ssz�k ezeket az �llatokat. Az utols� n�h�ny �vsz�zadban azonban a jegesmedv�k irt�sa egyre nagyobb, aggaszt� m�reteket �lt�tt.

  �tven �ven bel�l elt�nhet a jegesmedv�k k�tharmada a F�ldr�l a glob�lis felmeleged�s, az �szaki sarki j�gtakar� v�konyod�sa k�vetkezt�ben. Kritikus helyzetben van.

Jegesmedve

A pand�kat gyakran pandamacinak h�vj�k utalva medveszer� megjelen�s�kre. Bizonyos m�rt�kig rokons�gban is �llnak vel�k. A term�szettud�sok k�r�ben sok�ig vita folyt a pand�k rendszertani besorol�s�r�l. A v�r�ses sz�r� kis pand�nak, vagy v�r�s macskamedv�nek (Ailurus fulgens), valamint a fekete-feh�r �ri�spand�nak (Ailurus melanoleuca) is hasonl� mancs van, mindkett�j�kn�l megtal�lhat� a fog�st seg�t� csukl��z�leti b�tyke. E hasonl�s�g ellen�re a kis pand�t a mos�medvef�l�khez, az �ri�spand�t pedig a val�di medv�kkel rokon�tj�k. A panda elnevez�s eredetileg a kis pand�ra utalt, m�g fel nem fedezt�k �ri�s rokon�t. A panda sz� a nep�li „panj�” sz�b�l sz�rmazik. A 70-es �vek morfol�gia vizsg�lata alapj�n a v�r�s pand�t a mos�medv�k, szkunkok �s meny�tek rokon�nak tartj�k, k�z�s �st�l eredhetnek. 

Az �ri�spanda elterjed�si ter�lete mind�ssze 5900 km², amely mag�ban foglalja Szecsu�n, Kanszu �s Sanszhi k�nai tartom�nyok hegyvid�ki ter�leteit. Az �ri�spanda term�szetes �l�helyei a s�r� erd�vel ben�tt szubtr�pusi hegyoldalak. Itt �l ny�ron 2700–4000 m�ter magass�gig, t�len alacsonyabbra v�ndorol, gyakran 800 m�teres magass�gig. �lettere �ltal�ban nedves �s csapad�kban gazdag: a ny�r h�v�s, a t�l hideg. Feje m�s medv�kn�l nagyobbnak t�nik, ez els�sorban j�l fejlett r�g�izmainak, �s az azok tapad�s�hoz sz�ks�ges megn�vekedett fel�letnek k�sz�nhet�, amit�l a koponya magas �s oldaln�zetb�l kerek lett. Ahogy a legt�bb medv�nek, az �ri�spand�nak is 42 foga van. H�ts� kis�rl�fogai �s nagy�rl�fogai sokkal nagyobbak �s sz�lesebbek, mint a csal�d t�bbi faj�nak fogai, s�t a ragadoz�k rendj�ben ezek a legnagyobb �rl�fogak, mutatva a n�v�nyev�shez val� alkalmazkod�st. Kopony�j�t tekintve sokkal ink�bb ragadoz�nak n�z ki, mint n�v�nyev�nek. A faj tov�bbi saj�toss�ga a „hatodik ujj”, a mells� mancs ujjszer�en meghosszabbodott radi�lis k�zt�csontja, ami a h�velykujj szerep�t t�lti be a t�pl�lkoz�s sor�n.

Naponta igen hossz� ideig (10-12 �r�n kereszt�l) k�pes egy helyben �ld�g�lni, �letvitele igen lass� a rokons�g�hoz hasonl�tva. Hangja b�r�nyb�get�shez hasonl�. Az �ri�spand�k egyed�l �lnek nagyj�b�l 4-6 n�gyzetkilom�ter ter�leten. A n�st�nyek territ�rium�nak van egy 30-40 hekt�ros k�zponti r�sze, amelyr�l ki�zi a fajt�rsait. A h�mek rugalmasabbak, �s nem v�dik a ter�let�ket, nincs semmilyen k�zponti r�sz, �s gyakran k�z�s r�sze is van m�sik h�mek�vel. Ennek ellen�re a fajt�rsaik t�bbnyire kit�rnek az �tjukb�l. V�ndorl�suk alatt megjel�lik �tvonalukat: a f�kat megkarmolj�k, hozz�d�rg�l�dnek vagy a vizelet�kkel hagynak jelet.

M�s medv�kkel szemben az �ri�spand�k nem alszanak t�li �lmot, a hidegebb �vszak alatt csup�n m�lyebben fekv� ter�letekre v�ndorolnak.

Az �ri�spanda szaporod�si id�szaka m�rcius �s m�jus k�z� esik. Erre az alkalomra a k�l�nben mag�nyosan �l� �llatok p�rt keresnek, a h�mek k�z�tt harc is el�fordulhat a p�rosod�s el�jog��rt. M�s medv�khez hasonl�an a megterm�keny�tett petesejt mintegy 45-120 napig tart�zkodik az anya�llat m�h�ben, �s csak ezut�n �gyaz�dik be a m�hlep�nybe.

A legt�bb k�lykedz�s augusztusra vagy szeptemberre esik, ilyenkor egy vagy kett�, ritk�n h�rom bocs sz�letik. Az �jsz�l�ttek par�nyiak, csup�n 90-130 grammosak �s selymes feh�r bunda bor�tja �ket. Ekkor m�g a testhossz kb. harmad�t a farok teszi ki. Az anya �s k�lyke k�z�tti s�lyar�ny az �ri�spand�k eset�n a legnagyobb a fejlett eml�s�llatok k�z�tt.

A WWF �s a k�nai korm�nyzat n�gy�ves kutat�sa szerint 2004-ben a szabadban nagyj�b�l 1600 p�ld�ny �lt. Egy 2006-os, az �r�l�k genetikai ujjlenyomat�n alapul� vizsg�lat k�tszer annyi �ri�spand�t azonos�tott egy ter�leten, mint amit becs�ltek a 2004-es vizsg�latban. Ez alapj�n K�n�ban ak�r a 3000-et is el�rheti a vadonban �l� �ri�spand�k sz�ma. 2006-ban m�r 40 �ri�spanda-rezerv�tum volt K�n�ban, ami komoly el�rel�p�s a 20 �vvel kor�bbi 13-hoz.

A CITES-egyezm�nyben az I. f�ggel�k foglalkozik a fajjal, az IUCN pedig v�gvesz�lyben lev�nek sorolta be. A sz�muk a legut�bbi �vekben n�vekedni l�tszik, ami a faj v�delm�ben tett er�fesz�t�sek siker�t t�masztja al�.

�ri�s panda